Infostart.hu
eur:
379.8
usd:
324.33
bux:
122226.55
2026. március 2. hétfő Lujza
Saját világot építettek a szupergazdagok

Saját világot építettek a szupergazdagok

A világ leggazdagabbjai hátat fordítottak az emberiségnek és csak saját érdekeikkel foglalkoznak - állítja több francia gondolkodó és filozófus. Szerintük ezt az egyes társadalmak pontosan érzékelik, és a nemzetállami keretekhez való visszafordulással válaszolnak, amit viszont az előbbiek populizmusnak bélyegezve igyekeznek lejáratni.

„Szupergazdagok”. Immár így emlegetik a francia közbeszédben azokat az embereket, akik kolosszális, az egyszerű halandó számára felfoghatatlan mértékű vagyonokat halmoztak fel, és akik több filozófus szerint az elmúlt évtizedekben „hátat fordítottak” saját népeiknek, más megfogalmazás szerint

„kiváltak” az emberiségből.

E kiválást Bruno Latour francia filozófus és szociológus a minap egy lapinterjúban azzal magyarázta, hogy a világ folyását meghatározó milliárdosok a '70-es évek végétől rájöttek: a globalizáció és a folyamatos gazdasági növekedés nem tartható fenn, abból mindenki nem fog tudni részesülni.

Saját világot építettek a szupergazdagok

Ám ebből nem azt a következtetést vonták le, hogy nagyobb mértékű szolidaritásra lenne szükség, hanem pénzügyi, gazdasági és szociális deregulációt erőltettek rá a világra, ami által még jobban meggazdagodtak. E vagyonokból aztán saját, különbejáratú világot építettek, ahová a szegényebbek - és ebbe a kategóriába a „mezei” milliomosok is beletartoznak -, nem tehetik be lábukat.

Egy másik filozófus, Pascal Bruckner úgy véli, ezt a kiválást a titkos adóparadicsomok léte, illetve a különböző, okosan kidolgozott adóelkerülési módszerek használata jelképezi a leginkább. A már említett Bruno Latour szerint a különböző társadalmak világosan érzik a szolidaritásnak ezt az árulással felérő fölmondását, és egyre inkább úgy látják, védelmüket csak a nemzetállam biztosíthatja.

Saját világot építettek a szupergazdagok

Ezt ugyanis olyan keretnek tekintik, amely lehetővé teszi, hogy felvegyék a harcot az elgyökértelenedett, nemzetközi szintű befolyással rendelkező, e hagyományos együttélési formát immár aktívan is romboló tehetősekkel. Az Egyesült Államokban is ismert gondolkodó szerint ezt a folyamatot populizmusnak bélyegezve a "szupergazdagok" igyekeznek megakadályozni, lejáratni, és megpróbálják kizárni a közbeszédből, illetve a politikából e mozgalmak képviselőit.

Hogy komoly gondok vannak, azt a leggazdagabbak világosan érzékelik, állítja Bruno Latour, emlékeztetve egy a New York Times-ban nemrég megjelent, és a francia sajtó által is átvett hírre, miszerint egyre több amerikai milliárdos vásárol magának Új Zéland-i szigetet, ahol túlélésre rendezkednek be.

Hogy mit akarnak túlélni?

Elsősorban társadalmi robbanásokat és közeledő környezeti katasztrófákat.

A filozófusok nyilatkozataiból mindenesetre arra lehet következtetni, hogy meglátásuk szerint az elmúlt években egy újfajta élet-halál harc kezdődött el a különböző népek és a tőlük elfordult vezetőrétegek között.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: látóhatárra került a 150 dolláros hordónkénti olajár

Szakértő: látóhatárra került a 150 dolláros hordónkénti olajár

Az Egyesült Államok és Izrael szombat hajnalban támadást indított Irán ellen. Teherán válaszul lezárta a Hormuzi-szorost, amelyen a világ kőolajforgalmának csaknem egyötöde halad át. Az InfoRádióban Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletágvezetője az olajár várható alakulásáról beszélt.

Nagy kihívás a Merz-kormánynak, ami most őrli a németeket

Kevesebb mint egy hét múlva kezdődik Németországban a konzervatívok és a szociáldemokraták alkotta kormánykoalíció stabilitását vagy a többség által inkább gyengülését jelző, sokat emlegetett „szuperválasztási” év. Idén öt tartományban tartanak helyi parlamenti választásokat. Felmérték, várható-e politikai földrengés, és ha igen, annak milyen következményei lehetnek.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Megremegtek a tőzsdék a közel-keleti háborúra - Mutatjuk a legfrissebb piaci hatásokat!

Megremegtek a tőzsdék a közel-keleti háborúra - Mutatjuk a legfrissebb piaci hatásokat!

Az iráni–amerikai–izraeli katonai konfliktus hétvégi eszkalációja azonnali és széles körű piaci reakciót váltott ki világszerte, különösen Ázsiában, ahol hétfőn meredek eséssel indult a kereskedés. Az Egyesült Államok és Izrael összehangolt csapásai Irán ellen, amelyekben az iráni politikai és katonai vezetés több kulcsszereplője, köztük a legfelsőbb vezető is életét vesztette, új geopolitikai kockázati prémiumot építettek be az eszközárakba. A piacokat nem csak a katonai összecsapás ténye rázta meg, hanem az a bizonytalanság is, hogy a konfliktus gyorsan lokalizálható marad-e, vagy tartós, regionális háborúvá szélesedik, amely az energiaszállításokat és a globális növekedési kilátásokat is érdemben érinti. A befektetők klasszikus kockázatkerülő üzemmódba kapcsoltak. Az olajárak élesen megugrottak, a biztonságos menedékeknek tartott nemesfémek árfolyama emelkedik. Európában komoly eséssel indult a nap a részvénypiacokon, és az USA-ban is hasonlóra lehet számítani. Mutatjuk a katonai konfliktus legfrissebb piaci hatásait!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×