Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia

Az oroszok megbosszulhatják a nagykövet halálát

Oroszország valószínűleg Szíriában "ad választ" törökországi nagykövete meggyilkolására - vélik szakértők. A diplomatát Ankarában, egy tárlat megnyitóján lőtte le egy fiatal török rendőr, aki Aleppót emlegette, mielőtt őt is lelőtték volna.

Fehér inges, fekete nyakkendős és öltönyös fiatal, kezében pisztollyal, előtte a földön fekvő áldozata.

A törökországi orosz nagykövet, Andrej Karlov meggyilkolásáról készült pillanatfelvételek bizonyosan a sajtótörténet részei lesznek, miközben egyelőre nem világos, hogy milyen következményei lesznek a sokkoló esetnek.

A török hatóságok által a gyilkosként megnevezett 22 éves Mevlüt Mert Altinas két és fél évig volt az ankarai rohamrendőrség állományában. Szemtanúk szerint a művészeti galériába - ahol az orosz nagykövet megnyitóbeszédet mondott – rendőrségi igazolvánnyal lépett be.

Egy ideig a diplomata mögött állt, majd törökül és arabul kezdett kiáltozni. „Ne felejtsétek el Aleppót!” – kiabálta az ellentmondásos szíriai orosz beavatkozásra utalva, mielőtt hátbalőtte volna a nagykövetet és többeket megsebesített volna.

Az épületbe betörő török rendőrök végül őt is agyonlőtték és a földön fekvő gyilkos képét is több médium közzétette.

Miközben tüntető törökök, a nyugati politikusok és a közvélemény egy része is élesen bírálja Moszkvát Kelet-Aleppó bombázásáért, Karlov volt az, aki török politikusokkal együttműködve részt vett annak megszervezésében, hogy a harcot feladó lázadókat és a kelet-aleppói civileket elszállítsák a városból.

A gyilkosságot a Szíriában egymással szembenálló erőket támogató, de több kérdésben együttműködő török és orosz vezetők is olyan provokációnak nevezték, amelynek célja a kapcsolatok aláásása volt.

Erdogan török elnök a támadás után úgy nyilatkozott, hogy az nemcsak Oroszország, de Törökország ellen irányult is. Az eset egy nappal azelőtt történt, hogy orosz, török és iráni miniszterek a szíriai helyzetről tárgyaltak volna Moszkvában.

Erdogan felhívta Vlagyimir Putyin elnököt és azt ígérte, hogy megerősítik az orosz képviseletek védelmét. A támadást külföldi vezetők, köztük az amerikai külügyminiszter is elítélte.

Maga Putyin a gyilkosság után összehívott rendkívüli tanácskozáson úgy fogalmazott: „meg kell tudnunk, ki irányította a gyilkos kezét” és hogy „a banditák, akik elkövették a tettet, megtapasztalhatják az ellencsapást”.

Török illetékesek gyorsan az Egyesült Államokban élő és a nyári puccskísérlet irányításával megvádolt és a biztonsági szervekben nagy befolyást kiépített Fethullah Gülen hitszónokot vádolták meg a gyilkossággal. Gülen azonban határozottan elítélte a tettet.

De milyen következményei lehetnek a támadásnak? Egyes bulvárlapok az I. világháborút kirobbantó szarajevói gyilkossághoz hasonlítják a tettet. Szakértők szerint viszont Oroszország „Szíriában adhatja meg a választ”.

Domitilla Sagramoso, a londoni King's College biztonsági elemzője szerint „az oroszok megduplázzák katonai fellépésüket Szíriában”.

James Nixey, a szintén brit Chatham House külpolitikai intézet munkatársa szerint pedig az incidens kihathat az aleppói evakuációra, „amelynek során az oroszok eddig engedményeket tettek. Az oroszok bekeményíthetnek, a katonák bosszút akarnak majd” – mondta.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csikós Zsóka: már ki merem jelenteni, hogy van esélyem a világ legjobbjai ellen

Csikós Zsóka: már ki merem jelenteni, hogy van esélyem a világ legjobbjai ellen

Pályafutása során először Csikós Zsóka lett az év magyar női kajakosa. Bár az idei évnek úgy vágott neki, hogy a világjátékokra akar kijutni, végül nem a maratoni számokban, hanem a rövidebb távokon halmozta az Eb- és vb-érmeket. A Szolnoki Kajak-Kenu Klub versenyzője az InfoRádióban azt mondta: korábban nem mindig értette, miért van akkora mizéria a csapathajók összeállításánál, jövőre azonban már párosban és/vagy négyesben is szerepelne.

Szakértő: fegyveres bandák uralják Líbiát és osztozkodnak a mesés energiavagyonon – de mit csináljon Európa?

Moammer el-Kadhafi uralmának 2011-es megdöntése óta polgárháborúról polgárháborúra bukdácsol az észak-afrikai emirátus, a fel-fellángoló konfliktusokba pedig időnként Európa nagyhatalmai is beleállnak, pedig még az Egyesült Államok is tudja: nem jó itt „megégni”. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója beszélt a helyzetről az InfoRádióban, és arról is, mitől is függ, hogy indulnak-e onnan migránsok Európába vagy sem.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×