Ezzel egy időben szigorító intézkedéseket is hoztak a menedékjoggal visszaélőkkel szemben, továbbá több országot, köztük Afganisztánt is úgynevezett biztonságos övezetté nyilvánítottak, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az onnan érkezők aligha számíthatnak tartózkodási engedélyre Németországban. Rájuk a kitoloncolás vár és csütörtökön reggel már Kabulba érkezett az a bérelt repülőgép, amelynek fedélzetén mintegy 50 afgán érkezett vissza Frankfurtból, miután a német hatóságok elrendelték kiutasításukat.

Az első, csoportos kitoloncolás nagy felháborodást váltott ki baloldali körökben. A bajorországi menekültvédelmi szervezet vezetője egyenesen embertelennek nevezte a hatóságok intézkedését, arra hivatkozva, hogy Kabulban kemény tél van és a mintegy 50 személy legjobb esetben is csak az afgán főváros valamelyik nyomornegyedében tudja majd meghúzni magát.

Az ellenzéki Zöldpárt pedig azzal érvelt, hogy nevetséges Afganisztánt biztonságos országnak minősíteni. A kitoloncolás bíráló szerint azt sem lehet kizárni, hogy a hazatérő menekültekre nem vár-e hatósági megtorlás.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet elnöke viszont úgy vélte, hogy nincs miért ellenezni az afgánok hazaszállítását. Ezt a kijelentést erősíti meg a kabuli belügyminisztérium szóvivőjének a nyilatkozata, amely szerint a hatóságok támogatásra számíthatnak a Németországból kiutasított személyek.

Noha a kitoloncolás ellen számos tiltakozás volt, a kedélyeket változatlanul az afgánok ellen borzolja az a még ősszel, Freiburgban történt gyilkosság, amelyet a bűnjelek alapján egy afgán fiatalember követett el. A nyomozás során ugyanis kiderült, hogy az afgán fiú már korábban is erőszakoskodott nőkkel és Korfuban egy szikláról a mélybe taszította áldozatát, akik azonban túlélte a támadást és így segíteni tudta a görög hatóságokat a tettes felkutatásában.

A német kormány a médiával karöltve azonban mindent elkövet az általánosítás ellen, hogy kifogja a szelet a menekültek ellen uszító csoportok vitorlájából. Ezt szolgálja a Berlinben most közzétett migrációs jelentés is. Ez megállapítja, hogy az elmúlt évben több mint 2 millióan érkeztek Németországba, de a menekültek száma nem haladta meg a 890 ezret. A többség ugyanis az Európai Unió más tagállamából települt át. A jelentés hangsúlyozza, hogy idén eddig valamivel kevesebb mint 305 ezer menekültet regisztráltak, ami alapvető fordulatot jelent az integráció kérdésében is.

A belügyminisztérium fennhatósága alatt álló migrációs hivatal tanulmánya utal arra is, hogy a menekültek bevándorlásával közel 4 és fél millióra nőtt a Németországban élő mohamedánok száma. Ez azt jelenti, hogy az ország lakosságának mintegy 5 és fél százaléka iszlám hitű. Tudósítók ezzel kapcsolatban rámutatnak arra, hogy széles körben elterjedt hiedelem szerint már 20 százaléknál is magasabb a mohamedánok aránya Németországban.