Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 16. szombat Botond, Mózes

Aggasztja a NATO-t Erdogan és Moszkva barátsága

Néhány hónapja még ősellenségnek tűntek – most azonban jön a látványos békülés és barátkozás. A NATO-szövetségesek nagy aggodalmára Erdogan török elnök első útja a levert puccskísérlet után Moszkvába, Vlagyimir Putyinhoz vezet.

Hívei egymilliós szimpátiatüntetésével erősítette meg hatalmát Recep Tayyip Erdogan török elnök, akit sok szövetségese bírál a júliusi puccskísérlet után rendezett tömeges tisztogatások miatt.

A kritikusai által már „szultánnak” titulált Erdogan erre azzal válaszolt, hogy a lázadás után első külföldi útját nem valamely NATO-államba, hanem Oroszországba szervezte.

A török elnököt kedden fogadja Vlagyimir Putyin orosz államfő, hogy személyes kézfogásukkal pecsételjék meg, hogy szent a béke országaik között. Néhány hónapja még nem így volt.

Amikor a török légierő tavaly a szíriai határ közelében lelőtt egy orosz harci gépet, akkor Putyin arról beszélt, hogy elárulták és hátba szúrták.

Az orosz média arról kezdett cikkezni, hogy a török vezetés aktív szerepet játszik az Iszlám Állam által folytatott olajcsempészetben. Emellett a Kreml leállította a Törökországba irányuló orosz turizmust.

Erdogan végül bocsánatot kért a gép lelövéséért, ami lehetővé tette, hogy kibéküljön a hozzá hasonlóan gondolkodó Putyinnal.

„A nyugat bírálja Erdogant a puccs utáni tisztogatásokért, Erdogan pedig őket támadja ezért. A Törökország és NATO-szövetségesei közötti feszültség pedig nagyon hasznos Oroszországnak” – mondta Alekszej Malasenko, a moszkvai Carnegie Intézet elemzője.

Erdogan júniusi bocsánatkérése után napokkal megkezdődött a Törökország elleni orosz szankciók feloldása. Azóta más kérdések miatt is közeledett egymáshoz a két ország – például, hogy móresre tanítsa a nyugatot és egy mindkét államot érintő regionális fenyegetés – írta a Financial Times.

Erdogan nagyra értékelte azt is, hogy Moszkva határozottan kiállt mellett a puccskísérlet után. Erdogan ismét élesen bírálta szövetségesét, az Egyesült Államokat, amiért az nem hajlandó kiadni a szerinte a puccsot szervező Fetullah Gülen imámot, aki – bár Amerikában él – nagy befolyással bír a török közéletre. A nyugat támogatja a terrorizmust és a török puccs forgatókönyvét külföldön írták – mondta még.

Úgy tűnik nem volt szükség Donald Trump republikánus elnökjelöltnek a NATO-szövetségesek feltételes támogatásáról szóló megjegyzésére, a szövetség például a törökök miatt sem egységes. Sőt, Ankara épp a főellenségnek tartott Moszkvával barátkozik.

A kulisszák mögött azonban török illetékesek másként nyilatkoznak és azt mondják, hogy nem égetik fel a hidat Amerika felé és nem lépnek szövetségre az oroszokkal – jegyzi meg az FT. Ennek ellenére a NATO-ban aggódnak.

A puccsra hivatkozva a törökök egy időre kikapcsolták az Incirlik légitámaszpont áramellátását, ahonnan az Iszlám Államot bombázó amerikai gépek szállnak fel.

Diplomaták szerint a törökök orosz sugalmazásra immár elfogadják a korábban ellenségükként kezelt Aszad szíriai elnököt, cserébe viszont azt várják, hogy Moszkva fogja vissza a szíriai kurdok támogatását.

Címlapról ajánljuk
Mit jelent a tarvágás beltiltása a védett erdőkben? Megszólalt az Erdészeti Egyesület alelnöke

Mit jelent a tarvágás beltiltása a védett erdőkben? Megszólalt az Erdészeti Egyesület alelnöke

Gajdos László élő környezetért felelős miniszter egyik első intézkedéseként azonnali hatállyal betiltotta a tarvágást a védett erdőkben. Az Országos Erdészeti Egyesület alelnöke szerint ez indokolt és végrehajtható döntés, Ripszám István szerint nem fog drasztikus változást okozni, de felhívta a figyelmet arra, hogy nem mindegy: egy védett területen őshonos vagy idegenhonos fafajok vannak.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Kormányalakítás: rendkívüli bejelentést tett Magyar Péter Orbán Viktorról

Kormányalakítás: rendkívüli bejelentést tett Magyar Péter Orbán Viktorról

Orbán Viktor 38,8 millió forint végkielégítésre lenne jogosult a jelenlegi törvények alapján, de nem fogja ezt megkapni - jelentette be Magyar Péter miniszterelnök. A kormány felbontja a Krausz Ferenc Nobel-díjas kutató alapítványával kötött 261,7 milliárd forintos szerződést, és a már kifizetett 22 milliárd forint visszautalását is kezdeményezi. Közben a miniszterelnök bejelentette, hogy lebontják a Karmelita kolostort 2021 óta az emberektől elzáró kordont, a hétvégén pedig megnyitják a nyilvánosság előtt a Karmelita palotát és a korábbi propagandaminisztérium épületét is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×