Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 16. szombat Botond, Mózes

Nagyobb engedményt kaphatnak a britek

Egyes EU-államok nagyobb engedményt adnának az unióból távozó briteknek, mint amit David Cameron lemondott miniszterelnök kiharcolt. A Brexit-tárgyalások előtt felmerült ugyanis, hogy a britek bent maradhatnának a közös piacban, de hét évig távol tarthatnák az uniós dolgozókat.

Még mindig sűrű Brexit-köd gomolyog Anglia és a La Manche-csatorna túlpartja között.

Angela Merkel német kancellár gyorsan összebarátkozott Theresa May brit kormányfővel és hajlandó várni. A dominóhatástól rettegő más uniós tagállamok viszont azt szeretnék, ha a britek azonnal hivatalossá tennék kilépési szándékaikat, és megkezdődnének a tárgyalások a távozásról.

Közben azonban a szigetország elitje nem igazán tudja, mit akar. Vannak parlamenti képviselők és néhány üzleti vezető, akik „kemény” Brexitről álmodnak – azaz, hogy Nagy-Britanniát semmilyen EU-s szabály ne kösse, és ezért hajlandók feláldozni a vámmentes kereskedelem lehetőségét is.

Mások szerint az ország érdeke, hogy az Európai Gazdasági Térség, azaz a közös piac tagja maradjon Nagy-Britannia. Ehhez viszont el kell fogadni az uniós kikötéseket: a munkaerő szabad áramlását és a befizetést a brüsszeli kasszába.

Most úgy tűnik, hogy az unióban is sokan pártolják ezt a forgatókönyvet, és ezért még nagyobb kivételt és kedvezmény adnának a briteknek, mint amit az év első felében David Cameron akkori miniszterelnök kiharcolt.

A Guardian című brit lap szerint egyes európai tagállamok megengednék Londonnak, hogy a kilépés után akár hét évig ne engedjen be új uniós munkavállalókat. Cameronnak a Brexit-voksolást megelőző tárgyalásain sikerült elfogadtatnia a „vészfék” ötletét, ami azonban csak arról szólt, hogy a szigetországba érkező uniós dolgozók négy évig nem lennének jogosultak segélyre, még úgy sem, hogy végig adót fizetnek.

A Guardian értesülését vezető brit és EU-források is megerősítették – ezt maga a lap állítja – miközben Francois Hollande francia elnök „először határozottan” ellenállt.

A franciák mellett a közép- és kelet-európai tagállamokban is ellenérzéseket szülhet a terv. Az ötletet azonban úgy próbálnák eladni, hogy mérsékelnék a Brexitnek az európai gazdaságra gyakorolt sokkoló hatását azzal, hogy a briteket a közös piacban tartanák.

Egy ilyen alku részben lenyugtatná azokat a brit szavazókat, akik az uniós migránsok érkezése miatt szavazták ki hazájukat az EU-ból.

Arra az ellenérzésükre viszont nem adna választ, hogy a közös piac tagjaként Nagy-Britanniának továbbra is jelentős összeget kellene befizetni az EU-büdzsébe. A Brexit-kampány idején Boris Johnson jelenlegi brit külügyminiszter és más kilépéspárti politikusok azt állították, hogy az EU-nak naponta befizetett 350 millió fontot a brit egészségügyre lehetne fordítani. Később kiderült, hogy a hazudtak az összegről és most már Johnson is azt mondja, hogy meg lehetne állapodni arról, hogy Nagy-Britannia a közös piac tagja maradjon – ami kimondatlanul azt jelentené, hogy valamilyen formában elfogadná az EU-ból kiinduló migrációt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mit jelent a tarvágás beltiltása a védett erdőkben? Megszólalt az Erdészeti Egyesület alelnöke

Mit jelent a tarvágás beltiltása a védett erdőkben? Megszólalt az Erdészeti Egyesület alelnöke

Gajdos László élő környezetért felelős miniszter egyik első intézkedéseként azonnali hatállyal betiltotta a tarvágást a védett erdőkben. Az Országos Erdészeti Egyesület alelnöke szerint ez indokolt és végrehajtható döntés, Ripszám István szerint nem fog drasztikus változást okozni, de felhívta a figyelmet arra, hogy nem mindegy: egy védett területen őshonos vagy idegenhonos fafajok vannak.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Kormányalakítás: rendkívüli bejelentést tett Magyar Péter Orbán Viktorról

Kormányalakítás: rendkívüli bejelentést tett Magyar Péter Orbán Viktorról

Orbán Viktor 38,8 millió forint végkielégítésre lenne jogosult a jelenlegi törvények alapján, de nem fogja ezt megkapni - jelentette be Magyar Péter miniszterelnök. A kormány felbontja a Krausz Ferenc Nobel-díjas kutató alapítványával kötött 261,7 milliárd forintos szerződést, és a már kifizetett 22 milliárd forint visszautalását is kezdeményezi. Közben a miniszterelnök bejelentette, hogy lebontják a Karmelita kolostort 2021 óta az emberektől elzáró kordont, a hétvégén pedig megnyitják a nyilvánosság előtt a Karmelita palotát és a korábbi propagandaminisztérium épületét is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×