eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik

Késelés a nyaraláson - sok a rejtély

Franciaországban egy késes merénylő véres tette borzolgatja a kedélyeket. Egyelőre nem tudni, hogy elmebeteg férfiról vagy vallási fanatikus merénylőről van-e szó.

Pillanatok alatt bejárta Franciaországot a hír, miszerint egy marokkói származású férfi kedden megkéselt egy üdülőfaluban egy anyát és három kiskorú lányát. A nizzai merénylet után a legtöbben egy újabb iszlamista támadásra gyanakodtak, úgy tűnik azonban, hogy elmeháborodottról van szó.

Az eset kedd délelőtt a francia Alpokban található, Garde-Colombe nevű településen működő hegyi üdülőben történt, ahol egy 37 éves marokkói származású férfi rátámadt a reggeliző szomszédaira, egy 45 éves édesanyára, illetve a 8, 10 és 13 éves lányaira. A támadó késsel szurkálta meg áldozatait, a legsúlyosabb sérüléseket a nyolc éves gyermek szenvedte el, akit még aznap megműtöttek egy grenoble-i kórházban, és immár túl van az életveszélyen.

Az első hírek szerint az amúgy egy Párizs környéki településen élő elkövető tettét az váltotta ki, hogy a kislányok öltözetét túlságosan lengének találta, ami nyilvánvalóan arra utalt volna, hogy a férfi szélsőséges iszlamista nézeteket vall, ám ezt a hatóságok egyelőre cáfolják. Sőt, az áldozatok azt állítják, a marokkói egyetlen szó nélkül esett nekik, az elkövető pedig azt mondta a rendőröknek, hogy semmire sem emlékszik, ezért most szakértők vizsgálják elmeállapotát.

Az ügyben megjelent beszámolókhoz fűzött kommentárokból az máris látható, hogy a legtöbben nem hiszik el ezt a magyarázatot, és iszlamista akciónak tartják a késelést. A hatóságok viszont igyekeznek a lehető legnagyobb körültekintéssel eljárni az ügyben, szemmel láthatóan nem szeretnék, ha a nizzai kamionos merénylet által amúgy is felfokozott közhangulat hisztériába csapna át.

Az esetnek egyébként van egy szomorúan ironikus oldala is, a támadó ugyanis egy nappal a késelés előtt rosszul lett, és éppen áldozatai segítettek rajta, akik amúgy Nantes városban élnek. A késelés indítékaira előbb-utóbb fény fog derülni, nem zárható ki azonban, hogy a marokkói férfit egyfajta mimetikus ragály kerítette hatalmába.

Ez alatt azt kell érteni, hogy az óriási médiafigyelmet kiváltott nizzai merénylet után a magukban a nyugati életformával szembeni ellenérzést – ezzel párhuzamosan pedig iszlamista küldetéstudatot érző egyének – ellenállhatatlan késztetést éreznek arra, hogy megmutassák a világnak: maguk is készek leszámolni a „hitetlenekkel”.

Ebben a magamutogatásban sajnos a média is segít nekik azzal, hogy az eseményeket folyamatosan és napokon keresztül dramatizálja.

A korábbi merényletek során már megfogalmazódott feltevést támaszthatja alá az is, hogy a nizzai tragédia óta legalább két ilyen hetvenkedés is történt Franciaországban. Az egyikre egy normandiai tengerparton került sor hétfőn, ahol egy hagyományos arab viseletbe, dzsellabába öltözött férfi azzal fenyegette meg a strandolókat, hogy megöli őket, a második pedig kedden Párizsban történt.

Ez utóbbi helyszínen egy szintén dzsellabát viselő, amúgy brazíliai származású férfi előbb egy bőröndöt helyezett el egy katonai akadémia kerítése előtt, majd nyilvános imádkozásba kezdett. A kivonuló rendőrök felszólítására az illető nem akarta kinyitni a bőröndjét, az erőszakos motozás során aztán kiderült, hogy abban csupán néhány ruhadarab volt. A férfit, aki tavaly érkezett Dubajból francia területre, a hatóságok letartóztatták.

A francia parlamenti képviselők ebben a meglehetősen feszült hangulatban szavaznak szerdán a szükségállapotról, amelyet úgy tűnik, hogy az előzetes tervekkel ellentétben nem három, hanem hat hónappal fognak meghosszabbítani.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
OTP-vezérhelyettes: jó az új otthonfelújítási program, de lehetnek gyermekbetegségek

OTP-vezérhelyettes: jó az új otthonfelújítási program, de lehetnek gyermekbetegségek

Hol tart a Magyar Bankszövetség digitalizációs javaslatának implementációja? Pontosan hogyan kell értelmezni a 15 perces lakáshitel koncepcióját? Milyen pozitív, hosszú távú hatása lehet a júniusban induló otthonfelújítási támogatási programnak, és milyen gyermekbetegségek ütközhetnek ki a megvalósítás közben? Milyen hatást gyakorol a CSOK Plusz a lakáshitelezésre, meddig lehet fenntartani a jelenlegi kamatszinteket, ha nem csökkennek a hosszú oldali hozamok, és hol van az AI jelenlegi helye a lakossági bankolásban? Többek között ezekről a kérdésekreől beszélt Becsei András, az OTP vezérigazgató-helyettese, a Magyar Bankszövetség alelnöke a Portfolio Checklist podcastjéban, amelyet a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciára kitelepült stúdióban rögzítettünk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×