„Egységben az erő” – ez a volt a fő üzenete az Észak-Atlanti Szövetség varsói csúcstalálkozójának.

A NATO-vezetők szerint egyre több fenyegetéssel kell szembenézniük: terrorizmussal, hackertámadásokkal, a közel-keleti konfliktusokkal és Oroszország ambícióival. Az pedig, hogy Nagy-Britannia – a Szövetség legaktívabb európai tagja és egy összekötő kapocs az Egyesült Államok felé – a Brexitre szavazott, még inkább növeli a bizonytalanságot.

Barack Obama amerikai elnök ugyanakkor azt mondta: a britek kilépése az EU-ból nem fogja romba dönteni az európai integráció építményét vagy a transzatlanti kapcsolatot.

Privát beszélgetések során ugyanakkor egyre több biztonsági elemző aggódik amiatt, hogy a Brexit destabilizálja az európai védelmi rendszert. „Határozottan megváltozott a hangulat, az emberek aggódnak, hogyan lehet egyben tartani a dolgokat” – idézte a Financial Times Jonathan Eyal-t a RUSI kutatóintézet nemzetközi igazgatóját.

A britek igyekeztek meggyőzni szövetségeseiket, hogy védelmi kérdésekben az együttműködés hívei – feltéve, ha az nem az EU, hanem a NATO zászlaja alatt történik. Ezt bizonyítandó, egy állandó hadtestet felállítva, 500 katonát vezényeltek Észtországba.

A NATO és az EU közben együttműködési egyezményt kötött közös hadgyakorlatokról és a hírszerzési anyagok megosztásáról.

Az FT megjegyzi azonban azt is, hogy korántsem egységes a fő fenyegetésnek tartott Oroszország megítélése: Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök például nyíltan együttműködést szorgalmazott Moszkvával, egészen addig, amíg Barack Obama le nem állította.

Egyre több ugyanakkor a megosztottságra utaló jel a Moszkvához való hozzáállás kérdésében – írta a gazdasági lap.

Steinmeier német külügyminiszter például a csúcs előtt Oroszországgal szembeni kardcsörtetésnek nevezte a NATO lengyelországi gyakorlatait. Francois Hollande francia elnök pedig azt mondta: Moszkvát ne ellenségként, hanem partnerként kezeljék.

NATO illetékesek válasza az volt, hogy a megjegyzések hazai politikai célokat szolgálnak és nem kell azokat túl komolyan venni. „Zárt ajtók mögött Hollande teljesen más ember” – mondta egy NATO-illetékes.

Az egyik kelet-európai tagállam védelmi minisztere azonban azt mondta: szerintük Franciaország megpróbálja tompítani a Moszkvával szembeni keményebb fellépést. „A németekkel szemben a franciák nem érdekeltek a szoros transzatlanti partnerségben” – jegyezte meg.

Érdekes módon, bár Ukrajnát hivatalosan támogatásáról biztosította a szövetség, felvételére továbbra sincs menetrend, miközben a nyugat próbál kibékülni Oroszországgal.

Kijevre még nyomást is fejtenek ki, hogy rendezzen választásokat a kelet-ukrajnai régióban és adjon különleges státuszt a területnek.