Infostart.hu
eur:
379.68
usd:
322.04
bux:
133311.7
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid

Akár évente jöhetnek heves bozóttüzek, szélviharok és áradások

Európának hamarosan rendszeresen visszatérő, szélsőséges időjárásra kell felkészülnie - erre figyelmeztet egy klímaváltozási kiadványban megjelent európai tanulmány. A szerzők szerint főleg a kontinens délnyugati térségeiben jelent majd gondokat az extrém időjárás.

35 éven belül évente heves erdőtüzek, áradások és szélviharok sújtják majd Európa egyes részeit – áll a Climatic Changes nevű éghajlatváltozási kiadványban publikált tanulmányban.

A kutatást vezető Giovanni Forzieri és csapata szerint „minden korábbinál magasabbak az éghajlattal összefüggő kockázatok”. Európában ez a kockázat egyre gyakoribbá válik és különösen a dél-nyugati régiókat érinti majd.

Ezeken belül pedig a gyakran sűrűn lakott és gazdaságilag fontos tenger- és folyópartokat, árterületeket fenyegetik majd áradások, szélviharok és más éghajlati kockázatok.

Közép-Európában némiképp mérséklődik az árvizek és jelentősebben az aszályok várható előfordulási aránya, de gyakrabban várhatók bozóttüzek – jelenleg ezek 100 évben egyszer, a jövőben 5 és 50 év közötti sűrűséggel fordulhatnak elő.

Az Európai Bizottság Környezetvédelmi és Fenntartható Fejlődés Intézetében dolgozó Forzieri hozzátette: kutatási eredményeik komoly figyelmeztetést jelentenek a kormányoknak és azoknak az intézményeknek, amelyek feladata a „megoldások és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási stratégiák kidolgozása.”

„Spanyolországban például 2080-tól két olyan veszélyforrásra kell majd évente odafigyelni, ami jelenleg csak 100 évben egyszer jelentkezik” – tette hozzá a kutató.

A tudósok olyan klímamodellekkel dolgoztak, amelyek szerint szerint 2050-re a Föld átlaghőmérséklete két Celsius fokkal nő meg az ipari forradalom előtti szinthez képest.

A decemberben, Párizsban kötött első globális klímaegyezmény előirányozza, hogy a hőmérséklet-emelkedést „jóval” 2 Celsius fok alatt kell tartani. A megállapodást elfogadó összes állam vállalásokat tett az üvegházi gáz-emisszió mérséklésére.

Az egyezményt 175 ország képviselői múlt pénteken írták alá New York-ban. Ha azt a nemzeti parlamentek is ratifikálják, akkor az jogerőre emelkedik.

A tudósok egy része szerint jelenleg olyan szintű a fosszilis fűtőanyagok felhasználása a világon, hogy valójában akár 4 fokos emelkedésre kell felkészülni, aminek nyomán emelkedő tengerszintre, hőhullámokra és más szélsőséges időjárási jelenségekre lehet számítani.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.

Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Szerda este a Mandiner Klubest vendége Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Jól állunk, de a csata még nyílt” – mondta a választásokról, hozzátéve: „ha megdolgozunk érte, nyerünk”. A kormányfő szerint Brüsszel beavatkozik a magyar kampányba, sőt még Kijev is. „A tét az, hogy sorsot fogunk választani. Ha letérünk a magyar rendszerről, és brüsszeli rendszert hozunk be, nem lehet majd visszatérni”. „Az én kihívóim Brüsszelben vannak, nem Magyarországon. Küldtek ide valakit” – fogalmazott. Donald Trump esetleges magyarországi látogatásáról azt mondta: „Csalogatom. Adtam időpontokat neki”.
Lejárt az utolsó nukleáris alku Oroszországgal, folytatódnak a béketárgyalások – Háborús híreink csütörtökön

Lejárt az utolsó nukleáris alku Oroszországgal, folytatódnak a béketárgyalások – Háborús híreink csütörtökön

Tegnap az atomfegyverek korlátozásának több mint fél évszázados korszaka ért véget, lejárt ugyanis az Egyesült Államok és Oroszország közötti Új Start-szerződés. Moszkva azt állítja, Washington sajnálatos módon nem reagált Vlagyimir Putyin javaslatára, amely további 12 hónapra fenntartotta volna a rakéta- és robbanófejkvóták korlátait. Biztonságpolitikai szakértők egy potenciális nukleáris fegyverkezési verseny kitörésére figyelmeztettek. Szerdán Abu-Dzabiban mindeközben folytatódott a háromoldalú béketárgyalás Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok között. Rusztem Umerov, az ukrán nemzetbiztonsági tanács titkára "jelentőségteljesnek" és "produktívnak" nevezte az egyeztetést, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a folyamat eddigi legfőbb eredménye az orosz-ukrán fogolycsereprogram újraindítása. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×