Infostart.hu
eur:
379.66
usd:
321.64
bux:
133311.7
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel

Akár évente jöhetnek heves bozóttüzek, szélviharok és áradások

Európának hamarosan rendszeresen visszatérő, szélsőséges időjárásra kell felkészülnie - erre figyelmeztet egy klímaváltozási kiadványban megjelent európai tanulmány. A szerzők szerint főleg a kontinens délnyugati térségeiben jelent majd gondokat az extrém időjárás.

35 éven belül évente heves erdőtüzek, áradások és szélviharok sújtják majd Európa egyes részeit – áll a Climatic Changes nevű éghajlatváltozási kiadványban publikált tanulmányban.

A kutatást vezető Giovanni Forzieri és csapata szerint „minden korábbinál magasabbak az éghajlattal összefüggő kockázatok”. Európában ez a kockázat egyre gyakoribbá válik és különösen a dél-nyugati régiókat érinti majd.

Ezeken belül pedig a gyakran sűrűn lakott és gazdaságilag fontos tenger- és folyópartokat, árterületeket fenyegetik majd áradások, szélviharok és más éghajlati kockázatok.

Közép-Európában némiképp mérséklődik az árvizek és jelentősebben az aszályok várható előfordulási aránya, de gyakrabban várhatók bozóttüzek – jelenleg ezek 100 évben egyszer, a jövőben 5 és 50 év közötti sűrűséggel fordulhatnak elő.

Az Európai Bizottság Környezetvédelmi és Fenntartható Fejlődés Intézetében dolgozó Forzieri hozzátette: kutatási eredményeik komoly figyelmeztetést jelentenek a kormányoknak és azoknak az intézményeknek, amelyek feladata a „megoldások és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási stratégiák kidolgozása.”

„Spanyolországban például 2080-tól két olyan veszélyforrásra kell majd évente odafigyelni, ami jelenleg csak 100 évben egyszer jelentkezik” – tette hozzá a kutató.

A tudósok olyan klímamodellekkel dolgoztak, amelyek szerint szerint 2050-re a Föld átlaghőmérséklete két Celsius fokkal nő meg az ipari forradalom előtti szinthez képest.

A decemberben, Párizsban kötött első globális klímaegyezmény előirányozza, hogy a hőmérséklet-emelkedést „jóval” 2 Celsius fok alatt kell tartani. A megállapodást elfogadó összes állam vállalásokat tett az üvegházi gáz-emisszió mérséklésére.

Az egyezményt 175 ország képviselői múlt pénteken írták alá New York-ban. Ha azt a nemzeti parlamentek is ratifikálják, akkor az jogerőre emelkedik.

A tudósok egy része szerint jelenleg olyan szintű a fosszilis fűtőanyagok felhasználása a világon, hogy valójában akár 4 fokos emelkedésre kell felkészülni, aminek nyomán emelkedő tengerszintre, hőhullámokra és más szélsőséges időjárási jelenségekre lehet számítani.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Olekszij Anton: kritikus az energetikai helyzet Kijevben

Olekszij Anton: kritikus az energetikai helyzet Kijevben

Ismét komoly csapást mért Oroszország Ukrajna fontos energetikai létesítményeire. A keddi támadás után több városban, így Kijevben is rendkívüli áramkorlátozás lépett életbe. Az energetikáért felelős miniszter kritikusnak nevezete Kijev energiaellátási helyzetét. Olekszij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban elmondta: Ukrajna még helyre tudja állítani a sérült létesítményeket, de a lakosság egyre nehezebben viseli a fűtés- és áramkimaradásokat, helyenként már demonstrációkat is tartanak emiatt.

Szakértő: Európa nagyon is megérezné, ha India leállna az orosz olajbeszerzéssel

Az amerikai elnök megállapodott az indiai miniszterelnökkel arról, hogy 25-ről 18 százalékra csökkenti az Egyesült Államok az indiai árukra kivetett vámokat, noha India nem pont ugyanúgy fogalmaz a megállapodásról. Újdelhi ugyanekkor az EU-val is jelentős megállapodást kötött. Az összefüggésekről Trembeczki Zsolt, a Magyar Külügyi intézet kutatója beszélt az InfoRádióban.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×