Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 26. péntek István

40 fölött jobb a részmunkaidős állás

Háromnapos munkahetet javasol a 40 év felettieknek egy új tanulmány. Az anyag szerint a hosszabb munkahét "kifárasztja" a középkorú dolgozókat, akik így nem dolgoznak olyan hatékonyan, mintha kevesebb feladatuk lenne.

Jó hír a negyven évnél idősebbeknek – már, ha a főnök is úgy gondolja: nem érdemes heti három napnál többet dolgozni.

A középkorúak sokkal hatékonyabbak részmunkaidős állásokban, mivel így kognitív képességeik sokkal jobban működnek, mintha heti 40 órát töltenének munkával - ezt állítja egy Ausztráliában kiadott tanulmány.

A Melbourne Institute kutatói háromezer férfit és három és félezer nőt teszteltek, miközben munkahelyi szokásaikat is vizsgálták.

Az eredmény az volt, hogy a heti 25 órát dolgozók sokkal hatékonyabbak voltak, mint a többiek. A heti 55 órát dolgozók pedig rosszabb eredményeket produkáltak a gondolkodási folyamatokat vizsgáló tesztek során, mint a munkanélküliek vagy a nyugdíjasok.

Az egyik szerző, Colin McKenzie, a Keio Egyetem professzora megjegyezte:

„A legtöbb ország megemeli a nyugdíj korhatárt, azaz több embernek kell majd idősebb korában is dolgoznia.

Az értelmi stimuláció a munkaóráktól is függhet, de a munka egyfajta kétélű kard. Egyfelől stimulálhatja az agyat, de a hosszú munkaórák stresszt és fáradságot okoznak, ami károsíthatja a kognitív funkciókat.

A tanulmány szerint a középkorúak és az idősek esetében a rövidebb munkaidő előnyösebben hat az agyi funkciókra.

Az utóbbi években több európai ország döntött úgy, hogy megemeli a nyugdíj korhatárt. Nagy-Britanniában például 68 éves kortól jár majd állami nyugdíj az 1989 után születetteknek, jelenleg pedig 65 évtől lehet nyugdíjba menni.

A brit kormány közölte, hogy öt évente felülvizsgálja, hogy tovább kell-e emelni a korhatárt.

Magyarországon, Németországban, Spanyolországban, Görögországban és Olaszországban is 65 év a korhatár, de utóbbi két országban a nők már hatvanéves kortól jogosultak a juttatásra.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×