A szíriai és iraki kurd erők az amerikai vezetésű koalíció fő szövetségesei az Iszlám Állam elleni harcban.

A NATO-tag Törökország számára azonban az ellenség ellensége nem feltétlenül barát. A több más állam mellett a területén is élő kurdok önállósági törekvéseitől tartva Ankara immár két ellenség ellen harcol.

A múlt héten egy súlyos terrortámadásra reagálva a törökök légitámadásokat indítottak az Iszlám Állam szíriai állásai ellen.

Harci gépeik ugyanakkor a dzsihádisták ellen harcoló, de a törökök által "terrorszervezetnek" nevezett PKK, a Kurd Munkáspárt erőit is bombázták Szíriában és Irakban, miközben török katonákat nehézfegyverekből ért támadás. Korábban a PKK török rendőröket ölt meg.

Ankara még korábban július 20-i suruci terrorakció nyomán a NATO rendkívüli tanácskozásának összehívását kérte.

A véres akcióban 32 fiatal aktivistát gyilkolt meg az Iszlám Állam öngyilkos merénylője.

Kedden a NATO "határozott szolidaritásáról" biztosította tagállamát, de zárt ajtók mögött azt sürgette: fogja vissza magát a kurdokkal szemben és ne fordítson hátat a törökországi kurdokkal megindult békefolyamatnak.

Lehetetlen a béke - mondta viszont erről Recep Tayyip Erdogan török elnök azzal vádolva a PKK-t, hogy az Törökország területi egységét fenyegeti.

A török politika az, hogy "látszólag harcolnak az Iszlám Állam ellen, miközben megróbálják megsemmisíteni a PKK-t" - mondta Kerem Oktem, a grazi egyetem Délkelet-Európai Tanulmányok tanszékének professzora a BBC-nek.

A törökországi kurdok azzal vádolták Ankarát, hogy egészen eddig kelletlenül lépett fel az Iszlám Állam ellen.

Ankarát nyugati illetékesek is bírálták, amiért hagyta, hogy a dzsihádisták képviselői megjelenjenek a területén. "Törökország csapdába került: olyan szörnyet hozott létre, melyet nem tud megfékezni" - mondta februárban a Wall Street Journal-nak egy nyugati diplomata.

A Guardian ennél jóval súlyosabb vádakat említ: amikor amerikai kommandósok Szíriában egy májusi akció során megölték az Iszlám Állam "főpénztárnokát", olyan dokumentumokat találtak, amelyek szerint "tagadhatatlan" kapcsolat állt fent a dzsihádista szervezet és Törökország között.

A Guardian szerint az ISIS-illetékes volt a felelős az Iszlám Állam által csempészett olaj eladásáért - amelyet főképp török vevők vásároltak meg.

A törökök azóta az Iszlám Állam ellen fordultak, de szövetségeseik egy része megkérdőjelezi motivációjukat.