Az első Fico-kormány állampolgársági törvénye következtében eddig 907-en vesztették el szlovák állampolgárságukat.

A legtöbb - szám szerint 335 - esetben a cseh állampolgárság felvétele miatt. 178 német, 130 osztrák, 81 brit és 55 esetben a magyar miatt, pedig a törvény bevallottan a magyar gyorsított honosítási eljárás ellentörvényeként született.

A számadat azonban csalóka. Ugyanis, ha valaki felveszi egy másik ország állampolgárságát, de nem jelenti azt be, akkor a szlovák hatóságok nem szereznek róla tudomást.

Robert Fico első kormányzásának utolsó heteiben hagyták jóvá az ellentörvényt, és azóta több sikertelen kísérlet történt a módosítására. A Híd és a nyilvánosság az alkotmánybíróságtól várta a választ a kérdésre; ám a taláros testület nem volt képes állást foglalni. Ezért a kedden kezdődő parlamenti ülésszakra a Híd módosító javaslatot nyújtott be, amely lényege: a 2010 előtti állapot visszaállítása.

"Addig lehetséges volt más állam állampolgárságának a felvétele bármiféle szankció vagy akadály nélkül. Ezt a helyzetet szeretnénk visszaállítani. Illetve azt, hogy a szlovák állampolgárságuktól már megfosztottak bármiféle illeték befizetése vagy egyéb akadály nélkül visszakaphassák az eredeti szlovák állampolgárságukat. Mivel az alkotmánybíróság nem döntött Szlovákiában, a parlament tudná ezt a dolgot orvosolni. Annak is be kell látnia, hogy ez a törvény kivitelezhetetlen, akinek nem tetszik, ha egy szlovák állampolgár felveszi más állam állampolgárságát" - fejtette ki Gál Gábor, a Híd politikusa.

Jelenleg a belügyminisztérium foglalkozik a törvény enyhítésével. A készülőben lévő törvénymódosítás értelmében az idegen állampolgárság felvétele esetén állandó külföldi lakhelyhez kötnék a szlovák megtartását.

Amennyiben nem történik előrelépés az ügyben, a Híd a magánélethez való jogra és a független bírósági ítélkezést biztosító jogra hivatkozva támadná meg a szlovák állampolgársági törvényt az Emberi Jogok Európai Bíróságán Strasbourgban. A nemzetközi bíróság azonban már két indítványt elutasított.

Gál Gábor szerint ezért olyan jogalapot kell találni, amely meggyőzi az európai bíróságot arról, hogy Szlovákia polgárainak az európai emberjogi egyezmény által garantált jogai sérültek.