Nyugaton az úgynevezett "dot com" lufi még az ezredforduló elején kipukkadt, azaz az internetes vállalkozások szárnyalása viszonylag hamar véget ért.

Kivétel Kína, ahol az Alibaba cégcsoport mostani tőzsdei debütje 25 milliárd dollár tőkét generált. A vállalkozás alapítója, Jack Ma abban a tudatban hajthatta álomra fejét hétfőn, hogy a befizetett adó után is 6 milliárddal lett gazdagabb.

Az IPO, azaz a nyilvános tőzsdei kibocsátás előtt a nagybefektetők 48 millió részvényt vásároltak fel, darabonként 68 dolláros áron.

A papírok később jelentősen túlszárnyalták ezt az árfolyamot, de a hétfői négy százalékos esés ellenére még mindig közel 90 dolláros árfolyamon zártak. Az ügyletben résztvevő bankok éltek jogukkal és további részvényeket adtak el, megnövelve a befolyt tőkét.

Henry Guo, a San Francisco-i JG Capital vezető elemzője azt mondta: nagy a kereslet az Alibaba-részvényekre és ezért arra lehet számítani, hogy a cég újabb részvényeket bocsát ki.

Az Alibaba annyira meghatározó szerepet játszik a kínai elektronikus kereskedelemben, hogy három nagybefektető is - a Fidelity Investments, a BlackRock és a T. Rowe Price Csoport is 1 milliárd dollár értékben igényelt papírt.

A kínai részvények ugyanakkor estek, amikor Lu pénzügyminiszter azt mondta egy G20-as tanácskozáson, hogy lassulhat az ország gazdasági növekedése.

A korábbi tőzsdekibocsátási rekord szintén egy kínai cég, a Kínai Mezőgazdasági Bank nevéhez fűződött, amely 2010-es Hong Kong-i debütjén 22 milliárd dollár tőkéhez jutott.

Egy név nélkül nyilatkozó cégilletékes azt mondta, hogy az Alibaba úgy vágott neki a részvénykibocsátásnak, hogy pontosan 25 milliárd dollár bevétel volt a terve.

Miközben az internetes óriás vezetése elégedetten nyugtázhatta a tőzsdei premiert, addig a rivális kínai internetes cég, a Tencent részvényei 3 százalékot, míg az Alibaba egyik részvényese, a Softbank papírjai több, mint 6 százalékot estek. A szintén internetes kereskedelemmel foglalkozó JD.com papírjai pedig négy százalékkal voltak olcsóbbak.