Infostart.hu
eur:
358.76
usd:
306.22
bux:
132219.41
2026. május 13. szerda Imola, Szervác

Beadta a derekát az iraki miniszterelnök

Nyolc évig volt iraki miniszterelnök, de most beleegyezett a távozásba Nuri al-Maliki. A lemondott miniszterelnököt sokan azzal vádolják, hogy politikájával előidézte a szunniták lázadását és az Iszlám Állam nevű terrorcsoport előtörését.

Hosszú huzavona után lemondott Nuri al-Maliki iraki miniszterelnök és beleegyezett abba, hogy átadja a hatalmat kijelölt utódjának, a szintén a sííta Dava pártból kikerült Haider al-Abádinak.

Malikit, aki 8 éve volt Irak miniszterelnöke, már a szövetséges Egyesült Államok is bírálta, az iraki szunniták pedig azzal vádolták, hogy saját, sííta szektája érdekeit előtérbe helyezve másodosztályú állampolgárokká alacsonyította őket.

Kommentátorok szerint al-Maliki politikája is hozzájárult az iraki szunniták lázadásához, akik esetenként szövetségre léptek a brutalitásáról hírhedt Iszlám Állam nemzetközi terrorszervezettel, amely így sokkolóan gyorsan tudott területeket elfoglalni Irakban és Szíriában.

Al-Maliki egészen mostanáig azt próbálta elérni, hogy harmadszor is miniszterelnök legyen és mozgósította a hadsereg hozzá hű különleges egységeit.

Távozását azonban úgy állította be, hogy pártbeli "testvérének" adja át a hatalmat, hogy "megkönnyítse a kormányalakítást és biztosítsa az ország érdekeit."

Al-Malikit gyakorlatilag saját sííta pártszövetsége buktatta meg, azt követően, hogy napokon át perrel fenyegette és alkotmánysértőnek nevezte Fuád Masszúm iraki elnököt, aki riválisát bízta meg kormányalakítással.

Azáltal is politikai vákuumba került, hogy síítai szövetségesei, valamint Irán és az Egyesült Államok is megvonták tőle a támogatást.

Az ENSZ arra sürgette utódját, a Nagy-Britanniában tanult al-Abádit, hogy alakítson az ország csoportjait jobban képviselő nemzeti egységkormányt.

Az iraki szunniták lázadása és az ISIS, majd később az Iszlám Állam nevet felvett terrorcsoport villámgyors előrenyomulása nyomán olyan humanitárius katasztrófa alakult ki, amelyet az ENSZ "3-as kategóriájú válsághelyzetnek" nevezett.

Az Iszlám Állam a sííták és keresztények mellett a jazidi vallási kisebbség tagjait is elüldözte, akik közül többezren a szíriai határnál található, észak-nyugati Szindzsár-hegyen kerestek menedéket.

Azt követően, hogy jelentések szerint 45 ezer jazidinek sikerült kijutnia az ostromgyűrűból, az Egyesült Államok lefújta a kimentésüket célzó akciót. Az amerikaiak ugyanakkor az utóbbi napokban bombázták az Iszlám Állam erőit, amelyek fegyvereket és haditechnikát zsákmányoltak a kormányerőktől.

Franciaország közben megerősítette, hogy fegyvereket szállít a dzsihádistákkal szemben álló kurd milíciának és hasonló lépésre készül Nagy-Britannia is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Magyar Péter bemutatta a székhelyét

A miniszterelnök székhelye és a kormányülések helyszíne Budapesten, az Alkotmány utca 5. szám alatt lesz – közölte Magyar Péter.
inforadio
ARÉNA
2026.05.13. szerda, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Tulajdonosi változások jöhetnek a Budapesti Értéktőzsdénél, a tranzakciós illeték eltörlését kérik

Tulajdonosi változások jöhetnek a Budapesti Értéktőzsdénél, a tranzakciós illeték eltörlését kérik

Intenzív tárgyalások zajlanak a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) tulajdonosi szerkezetének átalakításáról. Ennek során csökkenhet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelenlegi, közel 82 százalékos részesedése. A tőzsde emellett egy átfogó fejlesztési csomagot is javasol a kormánynak. Ez többek között az állami vállalatok tőzsdei bevezetését és a magyar értékpapírokat terhelő tranzakciós illeték eltörlését foglalja magában, hogy sikeresebben vonzzák be a lakossági megtakarításokat - beszélt róla a 24.hu Della című podcastjának Tóth Tibor, a BÉT vezérigazgatója.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×