A közelgő EU-csúcs előtt Jean-Claude Juncker annyira biztos abban, hogy ő lesz a Brüsszeli Bizottság következő vezetője, hogy finoman megszurkálta legfőbb bírálóját, David Cameron brit miniszterelnököt.

Juncker azt mondta "ha győz a józan ész", akkor őt jelölik a testület élére. "Még nem neveztek ki bizottsági elnöknek, de ha felülkerekedik a józan ész, akkor ez a hétvégén megtörténik.

"Úgy tűnik a józan ész nagyon egyenlőtlenül oszlik el, ezért még várni kell." Itt arra utalt, hogy a legtöbb uniós tagállam elfogadná Junkcert a brüsszeli bürokrácia élén, míg a britek nem. A halkabb szavú ellenzők közé sorolják Svédországot, Hollandiát és Magyarországot.

Londonban azért nem szeretik Junckert, mert túlságosan "föderalistának" tartják, aki akadályozná a britek radikális reformprogramját - többek között azokat az elképzeléseket, hogy valamilyen módon korlátozzák az Unión belüli szabad munkavállalás jogát.

Cameron közölte, hogy a szokásokat felrúgva megszavaztatja a többi vezetőt Juncker jelöléséről. Az Economist magazin szerint azonban egyedül maradhat az Európai Parlament legerősebb frakciója, a Néppárt által javasolt Junkcer támogatóival szemben.

Cameron megalázó vereségével azonban öngólt rúghatnak azok, aki a Nagy-Britanniában uralkodó Európa-ellenesség dacára az Unión belül szeretnék tartani a szigetországot. A brit kormányfő ugyanis azt ígérte otthon, hogy újratárgyalja országa viszonyát az EU-val. Ha befolyását veszti, akkor viszont a csalódott választók a radikálisabb és a kilépést forszírozó Brit Függetlenségi Párt, a UKIP felé fordulhatnak.

A brit kormány megpróbálta meghátrálásra késztetni európai partnereit azzal, hogy kilátásba helyezte: megtorpedózza Albánia EU-tagságát, ha nem korlátozzák az új tagállamok polgárainak szabad mozgását.

Cameron azt mondta: a szegényebb országokkal szemben egészen addig érvényben maradhatna ez a diszkrimináció, amíg azok el nem érték a gazdasági fejlettség egy bizonyos fokát.

Nagy-Britannia korábban az EU-bővítés egyik leglelkesebb hívének számított. Most azonban épp London követeli, hogy a régebbi tagállamok ne csak hét évig, hanem akár jóval hosszabb időre akadályozhassák az új tagállamok dolgozóinak bevándorlását.