Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

Olaszország kreatívan lazítaná a stabilitási paktumot

Az európai balközép állam és kormányfők egy része azt szeretné elérni, hogy ne számítsák be a költségvetési hiányba a különböző reformprogramokra elköltött pénzeket. Különösen Olaszország és Franciaország érvel amellett, hogy a kötelezően maximum 3 százalékos hiányba ne kalkulálják bele ezeket az összegeket.

Az Financial Times szerint Matteo Renzi olasz kormányfő azért kampányol, hogy lazítsák az Európai Unió pénzügyi szigorát - cserébe azért, hogy támogassa Angela Merkel jelöltjét az Európai Bizottság elnöki posztjára.

Jean-Claude Juncker volt luxemburgi kormányfő jelölése különösen Nagy-Britannia ellenkezését váltotta ki, ahol Cameron miniszterelnök hírek szerint még telefonon sem hajlandó beszélni vele. Merkel viszont úgy tűnik, eltökélte, hogy a föderalista Juncker legyen a Brüsszeli Bizottság következő vezetője.

Az olasz miniszterelnök az FT szerint most ezt próbálja kihasználni arra, hogy lazítson a Merkel által megkövetelt pénzügyi szigoron. Matteo Renzi meglepő módon, magas beosztású német támogatóra is lelt: Sigmar Gabriel, a német koalíciós kormányban helyet foglaló szociáldemokraták vezetője támogatta elképzelését, ami feszültséget keltett a német szövetségi kormányban.

Schauble német pénzügyminiszter szerint az, hogy ne számítsanak be a hiányba egyes beruházásokat, rossz üzenet lenne a pénzpiacoknak. Gabriel a német kormányban egyszerre alkancellár és gazdasági miniszter és megjegyzése a partnerek közötti első nagyobb vitát váltotta ki Berlinben.

Renzi a hétvégén más balközép európai vezetőkkel együtt próbál közös álláspontot kialakítani egy párizsi találkozón. Bár az FT szerint ötletét Hollande francia elnök is támogatja, Párizs hivatalosan óvakodik attól, hogy látványosan mellé álljon. Hollande számára fontos ugyanis a jóviszony Merkellel.

Olaszország, amelynek GDP-arányos hiánya ugyan nem éri el az Európai Stabilitási Paktum által előírt 3 százalékot, de államadóssága jóval meghaladja az Unió által megengedett mértéket, régóta kampányol a pénzügyi szabályok rugalmasabb alkalmazásáért. A 3 százalékos limitet átlépő országok szankciókra számíthatnak az EU részéről, ám a nagy tagállamok sem tartották be mindig a szabályokat.

Franciaország például az idén és valószínűleg jövőre is 3 százaléknál magasabb hiányt halmoz fel.

A franciák most úgy próbálják ezt elfogadtatni, hogy azt mondják: nem akarják újraírni a szabályokat, de olyan hozzáállásra van szükség, amely "nem fojtja meg a növekedést". Az FT szerint a franciák az energia- és digitális szektorba történő állami beruházásokat akarják kihagyni a hiányból. Emellett katonai kiadásaik egy részét is - azzal érvelve, hogy a franciák katonai fellépése például Maliban Európa biztonságát is szolgálja.
Az olaszok becslések szerint a Róma által az infrastruktúrára elköltött 70 milliárd eurót nem akarják beszámolni a költségvetésbe és így a hiányba.

Gabriel német alkancellár hétfői franciaországi útján utalt rá, hogy "rugalmasabban" lehetne kezelni egyes stagnáló európai gazdaságokat. "Az egyik ötlet az, hogy nem kellene beszámítani egyes reformok költségeit a deficitbe, viszont cserébe a reformok kötelezőek lennének, azokat végre kellene hajtani" - mondta.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: megnyílt az uniós pénzcsap, megjött az első hitelminősítő ítélete Magyarországról

Tisza-kormány: megnyílt az uniós pénzcsap, megjött az első hitelminősítő ítélete Magyarországról

Stabilra javította Magyarország kilátását a Moody's, az Európai Bizottság megállapítása szerint pedig a helyreállítási terv 127 mérföldkövéből 126-ot teljesített a magyar kormány, így decemberben megérkezik az eddig befagyasztott mintegy 3400 milliárd forintos uniós forrás. Hétfőn Pozsonyban visegrádi csúcs vár Magyar Péterre, emellett pedig Bús Balázs szabadon engedése, illetve a minimálbér-megállapodás és a rendszerhasználati díjak átalakítása voltak az elmúlt napok fontos eseményei.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×