Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága elvetette az argentin állam érvelését, miszerint a alsóbbfokú bíróságok korábbi ítéletei tévesen értelmezték az argentin állampapírokra vonatkozó megállapodásokat és megsértették Argentína "szuverén immunitását".

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy kiállt az úgynevezett "holdout" hitelezők mellett. Ezt a csoportot, amely a nagy többséggel, a hitelezők 93 százalékával szemben nem fogadta el, hogy átütemezzék az argentin adósságot, egy fedezeti alap milliárdos tulajdonosa, Paul Siner vezeti.

A hitelezők 7 százalékát kitevő csoport azt forszírozta, hogy Argentína teljes mértékben rendezze feléjük fennálló tartozását, míg a mások beleegyeztek abba, hogy jóval kevesebbet kapjanak vissza - mivel máskülönben az argentin állam csődbe ment volna.

Az Amerikai Legfelsőbb Bíróság döntése azt is jelenti, hogy a jövőben más hitelezők is nehezebben mennek majd bele az adósság-átütemezésbe.

Argentína 2002-es államcsődje óta - amikor bejelentette, hogy nem tudja visszafizetni 100 milliárd dolláros adósságát - kétszer is átütemezték dél-amerikai ország tartozásait. Ennek részeként a hitelezők túlnyomó többsége elfogadta, hogy befektetése 30 százalékát kapja vissza, míg a "holdoutok" továbbra is teljes befektetett pénzüket követelték vissza.

Cristina Fernandez baloldali elnök "keselyűknek" nevezte Singer fedezeti alapját, az NML Capitalt és más hasonlóan viselkedő befektetőket és közölte, hogy nem hajlandó száz százalékban kifizetni őket.

Mint a Financial Times megjegyzi: Buenos Aires most négy alternatíva közül választhat.

Vagy kifizeti a teljes befektetésüket visszakövetelő hitelezőket, miközben továbbra is törleszti az úgynevezet "csere-kötvények" birtokosait. Ez azonban kevéssé valószínű, mivel az argentin kormány közölte, hogy nincs elég pénze, mert tavaly jelentős mértékben visszaestek külföldi valutatartalékai.

Egy másik megoldás, hogy tárgyal a "holdout" hitelezőkkel. Egy helyi törvény azonban tiltja, hogy az év végéig megbeszéléseket folytasson velük. Választhat egy olyan technikai megoldást is, hogy a cserekötvények tulajdonosait az Egyesült Államokon kívül fizeti ki és ezzel elkerüli, hogy az amerikai jogszabályok vonatkozzanak rá.

Ha pedig nincs más megoldás, akkor fizetésképtelenséget jelenthet be összes tartozására.

Kommentátorok megjegyzik: Fernandez elnökasszony 2015 végén úgy szeretné átadni az elnöki hivatalt, hogy elkerülje azt a fajta gazdasági válságot, amit egy államcsőd okozhat.