Infostart.hu
eur:
364.41
usd:
331.28
bux:
146034.89
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

A krími tatárok fejfájást okozhatnak Moszkvának

A krími tatárok akadályozhatják, hogy a Krím félsziget orosz fennhatóság alá kerüljön vagy legalábbis kiszakadjon Ukrajnából. A tatárok hagyományosan ukrán-pártiak és rossz emlékeik vannak a Szovjetunióról.

A Krím-félszigeten 266 ezer muszlim vallású tatár él, akik a lakosság 13 százalékát teszik ki. A szunnita kisebbség azonban harcosabban kampányol, mint a lakosok közel egynegyedét kitevő ukránok.

A tatárok azért idegenkednek az orosz befolyástól, mert Sztálin még 1944-ben az egész népet Közép-Ázsiába száműzte. Csak 1989-ben térhettek vissza, de addigra már szinte alig volt nyomuk a Krímben. A száműzetés éveiben sokan meghaltak közülük, ezért is bizalmatlanok a többségi oroszokkal szemben és támogatják az ukrán központi hatalmat.

A múlt héten még több ezren tüntettek az új kijevi vezetés mellett és összecsaptak az oroszbarát ellentüntetőkkel. A regionális parlament elfoglalása és az orosz csapatok érkezése óta azonban eltűntek az utcákról.

A tatárok rendszeres konfliktusokba keverednek gazdasági helyzetük, a földfoglalások és engedély nélküli építkezéseik miatt. Fénykorukat az 1400-as és 1700-as évek vége között élték, amikor a Krím a Tatár Kánság alá tartozott.

Oroszország az 1853-56-os krími háború után kezdte visszaszorítani őket és templomokat emelt a mecsetek helyén.

A februári megmozdulásokon a tatárok is a Janukovics-rendszer ellen tüntettek és úgy tűnt, hogy létrejöhet egy regionális krími önkormányzat, amelyet ők és a Janukovics uralmát elutasító helyi oroszok is támogattak volna.

Az orosz katonák megjelenése után azonban vezetőik azt tanácsolták nekik, hogy maradjanak otthon, bár egyesek önvédelmi csoportokat szerveznek - írja a Guardian.

A krími tatárok annyira jól szervezettek, hogy az 1960-as évek óta létezik saját parlamentjük, a Kurultáj. Vallási vezetőik szoros kapcsolatokat tartanak fenn Törökországgal, ahol krími tatár diaszpóra él. A Guardian szerint megtalálhatók a soraikban a radikális iszlamisták is, ám ezek eddig nem jutottak fontos szerephez.

A tatárok attól félnek, hogy szervezeteiket kiszorítják a hatalomból. Növelheti a feszültséget a körükben, hogy most májusban lesz a deportálásuk 70. évfordulója. A tatárokkal való feszültség árthat az orosz-török viszonynak is. Emellett Oroszországban egymillió muzulmán él és a tatárokkal való nézeteltérés további fejfájást okozhat Moszkvának.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter kérdéseket szegezett a Fidesznek – napirend előtt

Magyar Péter kérdéseket szegezett a Fidesznek – napirend előtt

Ez most a nehéz szembenézés ideje a Fidesz és a KDNP számára, de ezt sokkal méltóságteljesebben kellene tenni, mint ahogyan csinálják – mondta Magyar Péter az Országgyűlés keddi ülésén, napirend előtt az úgynevezett Seszták-ügy kapcsán. A miniszterelnök a nővédelmi csomag elfogadását is kérite a frakcióktól.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Mozgalmas nap jön ma a tőzsdéken - Mutatjuk, mire kell figyelni

Mozgalmas nap jön ma a tőzsdéken - Mutatjuk, mire kell figyelni

Mozgalmas nap elé néznek ma a befektetők, itthon jön az MNB kamatdöntése, külföldön pedig az Nvidia negyedéves gyorsjelentésére figyelnek a piacok az amerikai tőzsdék zárása után. Hétfőn jelentős esésekkel zártak az amerikai tőzsdék a techrészvények vezetésével, ma reggel esnek az ázsiai piacok és csökkenéssel kezdenek az európai indexek is. A magyar tőzsdén a Richter szolgáltatott ma híreket, jelentős felvásárlást jelentett be a vállalat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×