Egy új várost akarnak építeni a fehérorosz vezetők a minszki repülőtér közelében. A 90 négyzetkilométeres területen 150 ezer ember élne, és ez a település adna otthont az új technológiákra épülő közös fehérorosz-kínai ipari parknak. A tervek szerint 2030-ra készülne el a beruházás.

Ez az építkezés kulcseleme annak a kormánypolitikának, amellyel a tekintélyuralmi módszerekkel irányított országba akarják csábítani a külföldi befektetőket.

Eddig csak kevés idegen tőkét sikerült szerezni, és az sem volt igazán idegen. Tavaly kevesebb, mint másfélmilliárd dollárt fektettek be az országa, jobbára orosz pénzügyi alapok.

Fehérorszország emellett szeretné növelni exportját és bővíteni termékskáláját. Jelenleg jobbára üzemanyagot és elavultnak számító gépeket szállít külföldi vásárlóinak. Az export azonban kezd visszaesni, csakúgy, mint a hazai fogyasztás és a tavalyi stabilizálódás után ismét megindult a lejtőn az ország gazdasága. Az állami kontroll miatt mesterségesen alacsonyan tartják a munkanélküliséget, miközben a bérek vásárlóereje csökken - jegyzi meg a Financial Times.

Aljakszandr Lukasenko rendszerét külföldön Európa utolsó diktatúrájának tartják: a hatóságok keményen lecsaptak az ellenzékre és az emberi jogi helyzet miatt amerikai és EU-szankciókat léptettek érvénybe Minszk ellen. Lukasenkót 2011-ben Moszkva segítette ki egy 3 milliárd dolláros hitelcsomaggal. Minszk azonban kénytelen volt eladni a Gazprom orosz energiacégnek az országon áthaladó fő kelet-nyugati gázvezetéket. Lukasenko egyre kevésbé akar Moszkvával üzletelni, miközben az EU-val való együttműködés csak akkor jöhetne számításba, ha javítana az emberi jogi helyzeten.

Ilyen körülmények között fordult Lukasenko - ahogy fogalmazott -, "a Nagy Kína" felé. A két ország másfél milliárd dollár értékű közös projektekről kötött egyezményt és a dokumentumban azt is hangsúlyozta: elítéli, ha harmadik országok megpróbálnak beavatkozni a belügyeibe. Támogatjuk egymást abban, hogy mi válasszuk meg az emberi jogok fejlődésének útját - tették hozzá.

A kínaiak azonban tudatában vannak erőfölényüknek - írja a Financial Times: 5 milliárd dolláros, kedvező kamatozású fejlesztési kölcsönt adtak Minszknek, de feltételül szabták a kínai termékek és beszállítók alkalmazását.

A szomszédos Oroszország, amely vámuniót hozott létre Fehéroroszországgal és Kazahsztánnal, nem figyeli örömmel a híreket. Minszk kínai autók gyártásába kezdhet, amelyek eláraszthatják az orosz piacot, veszélybe sodorva az ottani autóipart. Moszkva értésre adta, hogy ezt nem hagyná szó nélkül.