Infostart.hu
eur:
363.98
usd:
330.66
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Sarkozy "kényszerből" visszatér a politikába

Semmi kedve visszatérni a politikába, de az ország állapota rákényszerítheti, hogy ezt kötelességből mégis megtegye. Ezt Nicolas Sarkozy nyilatkozta a Valeurs Actuelles című jobboldali hetilapnak. A volt államfő megnyilvánulása azonnal politikai eseménnyé vált Franciaországban.

A felfokozott érdeklődésnek több magyarázata is van, elsősorban az, hogy a választási vereséget szenvedett Nicolas Sarkozy tavaly májusban azt ígérte, hogy távol tartja magát a közélettől, és ehhez az elmúlt tíz hónapban tartotta is magát. Mostani megnyilvánulása tehát az újdonság erejével hatott, ráadásul a jobboldali Valeurs Actuelles nem interjút, hanem riportot készített a háttérbe vonult politikus hétköznapjairól.

Ebből az olvasók megtudhatják, hogy a volt államfő felszabadult és elégedett jelenlegi életével, hogy egyáltalán nem unatkozik, mert foglalkozhat a 17 hónapos Gulia kislánya nevelésével, miközben előadásokat tart a világ legkülönbözőbb pontjain befektetők, politikusok, gazdasági szakemberek előtt. De öröme nem felhőtlen, teszi hozzá a riport készítője, Sarkozyt ugyanis mélységesen aggasztja Franciaország jelenlegi állapota.

A volt államfő szerint a franciák nem dühösek, hanem egyszerűen félnek, és úgy véli, hogy az országot súlyos gazdasági és pénzügyi válság fenyegeti, ami politikai felforduláshoz vezethet. Mindez azt vetíti elő számára, hogy eljöhet a pillanat, amikor "kötelességből" kénytelen lesz újra elindulni az államfői posztért. Nem maga miatt, teszi hozzá a politikus, hanem Franciaország miatt, melyet szerinte nem kizárt, hogy meg kell majd menteni a szélsőbal vagy a szélsőjobb hatalomra kerülésétől.

Bár a jobboldali szavazók zöme továbbra is Sarkozy visszatérésére számít 2017-ben egyfajta megmentőt látva benne, a volt jobboldali kormánytöbbség politikusai meglehetősen óvatosan reagáltak a nyilatkozatra. A szintén államfői ambíciókat dédelgető, ám politikai értelemben kifejezetten szürkének számító Francois Fillon volt miniszterelnök például egyenesen azt mondta, hogy ez a kérdés szerinte nem aktuális.

Szocialista oldalról természetesen azonnal össztűz alá vették Nicolas Sarkozyt, a miniszterelnök például azt hangoztatva, hogy a jelenlegi gazdasági nehézségeket az ő politikája okozta. A nyilatkozó baloldali politikusok egyébként meg vannak győződve arról, hogy a 2017-es elnökválasztásokon a volt államfő biztosan újra beszáll a politikai versenybe.

Bár addig még négy évnek kell eltelnie, tény, hogy a közvéleményben még mindig tapasztalható a Sarkozy-nosztalgia. Egy, a napokban közzétett felmérés szerint például a franciák 51 százaléka úgy véli, a volt államfő jobban teljesítene a jelenlegi helyzetben, mint Francois Hollande köztársasági elnök.

Ez a hangulat a következő időszakban tovább erősödhet, egyrészt mert folyamatosan romlanak a gazdasági és a foglalkoztatási mutatók, de azért is, mert a jelenlegi államfő számos ponton, például az áfaemelés, a nyugdíjkorhatár vagy akár a "haverok" hatalmi pozíciókba való kinevezése ügyében látványosan szembemegy korábbi kijelentéseivel vagy ígéreteivel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Váratlan bejelentés érkezett az Európai Parlamentből: pont kerülhet a Magyarországot érintő eljárás végére

Váratlan bejelentés érkezett az Európai Parlamentből: pont kerülhet a Magyarországot érintő eljárás végére

Több jelentős jogállamisági reformot is sikeresen végrehajtott a tavaszi választások óta felállt új magyar kormány, de a 7. cikk szerinti eljárás decemberben várható lezárásához további lépésekre lesz szükség. Tineke Strik, az eljárás európai parlamenti jelentéstevője szerint a korrupcióellenes és médiaügyi intézkedések biztatóak, ám a kisebbségeket érintő diszkriminatív szabályok, a menekültügyi rendszer és az igazságszolgáltatás függetlensége terén még maradtak orvosolandó hiányosságok – jelentette a Telex.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×