A legutóbbi gázai konfliktust lezáró tűzszünetet a gázai palesztinok győzelemként ünnepelték, majd nem sokkal később az ENSZ tagállamainak nagy többsége megszavazta, hogy a Palesztin Hatóság kapjon nem tagállami, megfigyelői státuszt.

A PR-háborút elveszítő Izrael erre reagálva közölte: további háromezer otthont épít a vitatott hovatartozású Kelet-Jeruzsálemben, amelyet a palesztinok saját fővárosuknak akarnak.

Ezt követően öt nyugati ország meghallgatásra berendelte az izraeli nagykövetet - még a britek is, akik nem szavazták meg a palesztin ENSZ-tagság felminősítését.

A New York Times szerint Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Svédország és Dánia lépése azt jelzi, hogy egyre nagyobb a türelmetlenség a zsidó telepek további építése miatt. A lap szerint "szokatlanul éles" diplomáciai lépés, hogy egyszerre öt nagykövetet rendeltek be fogadó államaik. A brit sajtó pedig arról cikkezett, hogy London akár haza is hívhatja tel-avivi nagykövetét.

A Jordán folyó nyugati partján tervezett, úgynevezett E1-projektet heves nemzetközi ellenkezés kíséri. Ha megépülne, akkor gyakorlatilag elszakítaná egymástól Ciszjordánia északi és déli részét. Ez azt jelentené, hogy nem jöhetne létre összefüggő, nagyobb területen az önálló palesztin állam. Gáza már így is Ciszjordániától különálló terület. Az ENSZ-főtitkár szóvivője szerint ezzel "szinte bizonyosan halálos sebet kapna a kétállami megoldás".

Egyes elemzők szerint Benjamin Netanjahu miniszterelnök a közelgő választások miatt, belpolitikai megfontolásokból jelentette be a tervet, amire viszont a világ nagy része felhördült. Samuel Sandler professzor, a Bar-Ilan Egyetemnek a békét kötő izraeli és egyiptomi vezetők nevét viselő Statégiai Kutatások Begin-Szadat Központja tanára szerint a kormányfő hibát követ el. "A tőle jobbra állókkal akart versenyezni, de nem számított ilyen nemzetközi reakcióra" - mondta. Más izraeli politológusok szerint az izraeli vezetés elvesztette kapcsolatát a külvilággal, főleg a palesztin kérdésben.

Netanjahu hajthatatlan, és azt mondja: a telepépítés stratégiai érdek. A héten azonban még az általában megértőbb Németországtól is kemény bírálatot kaphat, amikor meglátogatja a német kancellárt. Merkel már korábban is értésre adta, mennyire ellenzi a telepek bővítését.

A palesztinok ENSZ megfigyelői státusa ellen csak négy jelentősebb állam, Izrael, az Egyesült Államok, Kanada és Csehország szavazott, Panama, a Marshall-szigetek, Mikronézia, Nauru és Palau mellett.