Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

A külföldiek is szavazhatnak Franciaországban?

A választási kampány közeledtével a külföldiek jelenléte egyre inkább politikai témává válik Franciaországban. A szocialisták azt szeretnék, ha az érintettek szavazhatnának a helyhatósági választásokon, a kormánytöbbség és Nicolas Sarkozy viszont ellenzi azt. A belügyminiszter szerint túl sok legálisan érkező külföldit fogad be az ország, és ezen szerinte változtatni kell.

Kockázatosnak nevezte a francia államfő a baloldali többségű szenátus kezdeményezését, a testület szocialista tagjai ugyanis olyan törvényjavaslatot készítenek, amely december 8-ától szavazati jogot adna a helyhatósági választásokon a Franciaországban élő, az Európai Unión kívülről érkező külföldi állampolgároknak.

Az elképzelést néhány éve még támogató Nicolas Sarkozy most úgy véli, hogy egy ilyen törvény kizárólag a franciák további megosztását idézné elő egy olyan időszakban, amikor az állampolgári összefogás mindennél fontosabb. Ha egy külföldi szavazatával befolyásolni akarja a helyi ügyeket, megvan erre a módja, francia állampolgárrá kell válnia - hangsúlyozta az államfő.

Hasonló módon, de lényegesen keményebb hangnemben nyilatkozott a kérdésről Francois Fillon miniszterelnök is, aki azt mondta, minden erejével ellenzi a szocialisták kezdeményezését, egyebek mellett azért is, mert az, szerinte a demokrácia kiforgatását jelentené. A kormányfő úgy vélte, a szavazathoz való jog nem származhat csupán abból a tényből, hogy valaki adót fizet Franciaországban.

A külföldinek szerinte ki kell nyilvánítania a szándékát, miszerint be akar illeszkedni a francia nemzetbe, elfogadja szokásait, értékeit és hagyományait, valamint közösséget vállal vele. Ennek módja pedig szerinte is az állampolgárság megszerzése.

Mindezzel egy időben a belügyminiszter kijelentette, hogy Franciaország túl sok legális bevándorlót fogad be, és ezen változtatni kell. Claude Guéant azt mondta, évente 200 ezer ember érkezik az országba, ami sok, mert az érintetteket nem lehet kellő módon integrálni a társadalomba, és ez az együttélés rovására megy.

A helyzet kezelésére a belügyminiszter megismételte, hogy mindenképpen tartani fogják azt a tervet, amely szerint jövőre tíz százalékkal kevesebb legális bevándorlót fogadnak be, ezzel párhuzamosan pedig szigorúbban ellenőrzik azokat a külföldieket, akik visszaélnek a francia társadalombiztosítással vagy érdekházasságot kötnek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×