Infostart.hu
eur:
354.35
usd:
300.68
bux:
134545.2
2026. május 10. vasárnap Ármin, Pálma

"A görögöknek nem lesz más választásuk, mint kilépni az eurózónából"

A franciák 68 százaléka ellenzi Görögország újabb pénzügyi megsegítését, az ugyanis 15 milliárd eurós terhet jelentene Franciaország számára - derül ki egy felmérésből.

A kutatás közzétételével egy időben az egyik legtekintélyesebb felsőoktatási intézmény, a párizsi Társadalomtudományi Egyetem, az EHESS kutatási igazgatója úgy vélte a Le Monde című napilapnak adott interjúban, hogy a görög államadósságot lehetetlen visszafizetni. Jacques Sapir ennek kapcsán azt mondta: csupán hónapok kérdése az eurózóna összeomlása.

A neves közgazdász szerint Görögország rövidesen fizetésképtelené válik, és a kérdés immár az, hogy az így előálló helyzetet miképpen lehet majd kezelni. Szerinte a görögöknek nem lesz más választásuk, mint kilépni az eurózónából és visszatérni korábbi nemzeti valutájukhoz, a drachmához, melyet 40-50 százalékkal azonnal le kell majd értékelniük az euróhoz képest.

Ez a lépés Jacques Sapir szerint valóságos lavinát indítana el, amely előbb Portugáliát, majd Olaszországot, Spanyolországot, végül pedig Franciaországot is hasonló útra kényszerítené. A kutató azt mondta, eljött az igazság pillanata, az Európai Unió építésében részt vevő politikusok egy része ugyanis 1985-től olyan szabálymódosításokat hajtott végre, amelyek egy "lopakodó" föderalizmus létrehozására irányultak.

Ezt a törekvést, az uniót alkotó társadalmak ellenében akarták megvalósítani, tette hozzá, és ez futott szerinte mostanra zátonyra, egyebek mellett az euróövezet válságát is előidézve. A közgazdász elképesztőnek nevezte, hogy a mai napig nem léteznek olyan mechanizmusok, amelyek az eurózónából való kilépésről szólnának, vagy amelyek lehetővé tennék a szabályokat megszegő tagállamok kizárását. Szerinte már önmagában ez is jelezte az eurózóna törékenységét.

Jacques Sapir kifejezetten aggasztónak nevezte, hogy Görögországnak az euróból való esetleges kilépéséről Németországgal ellentétben, Franciaországban semmilyen politikai vita nem zajlik. "Nálunk a valóság teljes tagadását tapasztaljuk", fogalmazott a közgazdász. Ez pedig szerinte nemcsak a helyzet világos elemzését akadályozza, de az esetleges megoldások előkészítését is.

Mindennek az lesz a következménye, hogy amikor az euró válsága néhány hónap múlva kirobban, akkor politikai válságot eredményez Franciaországban, hiszen a választók joggal mondhatják majd, hogy mind a kormány, mind az ellenzék megtévesztette őket ez ügyben - mondta a kutató.

Jacques Sapir szerint a bankszektor mélyreható megreformálása az egyetlen pozitív lehetőség, amely a válság kapcsán kínálkozik. Szerinte a pénzügyi szféra a nyolcvanas évek óta diktálja saját törvényét a világnak, és ennek most véget lehetne vetni, a folyamatban megtisztított bankok pedig visszatérhetnének eredeti hivatásukhoz, a hitelezéshez.

A fenti problémák agyonhallgatása ellenére a már említett közvélemény-kutatás eredménye mindenesetre azt mutatja, hogy a franciák világosan érzékelik a görög válsággal kapcsolatos veszélyeket. Külön beszédes tény, hogy Görögország további segélyezését legmasszívabban a munkások utasítják el, arányuk eléri a nyolcvan százalékot. Az eredmény annál is meglepőbb, mivel másfél évvel ezelőtt a megkérdezettek kétharmada még lelkesen támogatta a görögök megsegítését.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Így nézett ki az új parlamenti ciklus ünnepélyes nyitónapja
Fanfártól a táncig

Így nézett ki az új parlamenti ciklus ünnepélyes nyitónapja

Hatalmas tömeg előtt ért véget a Kossuth téren Magyar Péter első miniszterelnöki napja, a hivatalba lépő kormányfő kemény szavakkal kelt ki Sulyok Tamás államfői működése ellen, Forsthoffer Ágnes házelnökként az övétől eltérő fellépéssel kezdte meg házelnöki munkáját. Megalakultak a parlamenti frakciók is, a kormány viszont most még nem lépett hivatalba, így érdekes helyzet állt elő, aminek egy pikáns magánéleti szála is van.
inforadio
ARÉNA
2026.05.11. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Megalakult az új Országgyűlés: Magyar Péter az új miniszterelnök, kedden folytatódik a munka

Megalakult az új Országgyűlés: Magyar Péter az új miniszterelnök, kedden folytatódik a munka

Különleges időpontban, ma várható az új parlament alakuló ülése, ahol az április 12-i választások eredményeként soha nem látott kétharmados többséggel (141 fővel) rendelkezik a Magyar Péter vezette Tisza Párt. Folyamatosan frissülő tudósításunkban a helyszínről jelentkezünk és számolunk be az Országházban és azon kívül zajló eseményekről. Az ülés délelőtti szakaszában a képviselők és miniszterjelöltek többször is nyilatkoztak a sajtónak, ez alapján már most ki lehet jelenteni: nagyon komoly tempójú törvényalkotás fog zajlani a következő hetekben, hónapokban. Egyszerre kell több fajsúlyos kérdésben is döntést hoznia a kormánynak, majd a parlamentnek. Délután már Magyar Péter lehet az ország új miniszterelnöke, aki két beszéddel is készül megválasztása alkalmából.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×