Nem nehéz megérteni, miért próbálja Barack Obama elnök kétségbeesetten elfogadtatni munkahelyteremtő programját a Kongresszussal. Az elmúlt évben romlottak a mutatók: immár 46 millió amerikai - azaz minden hatodik lakos - él szegénységben, miközben a munkanélküliségi ráta makacsul kilenc százalékon áll. A szegénység valójában három éve folyamatosan növekszik. Az Amerikai Népszámlálási Hivatal tavalyi adatai szerint 1993 óta nem volt ilyen nagy a szegénység, mint most.

Azok, akiknek még van munkájuk, azzal szembesültek, hogy közel két és fél százalékkal visszaesett az átlagkereset, ami Közép-Európából nézve még mindig irigylésre méltó 49 és félezer dollár, azaz közel 10 és félmillió forint évente.

Obama sokat támadott és a szolidaritás elvét elvető konzervatívok szerint "szocialista" egészségügyi törvénye ellenére nőtt azoknak az amerikaiaknak a száma, akiknek nincs egészségbiztosításuk. Az ő táboruk immár 50 millióra rúg, tavaly még egymillióval kevesebben voltak. Az elnök úgy vág neki majd jövőre a választási évnek, hogy kormányzása alatt csak nőtt a nyomor.

Elemzők szerint, az idei adatok a tavalyiaknál is nyomasztóbbak lesznek, hiszen 2011-en is alig nőtt az amerikai gazdaság, a munkanélküliség nem esett vissza, és felmerült az második recesszió lehetősége.

Mindeközben Obama 450 milliárd dollárt akar költeni munkahelyteremtő programjára, de úgy, hogy konzervatív ellenfelei hevesen ellenzik a további eladósodást, sőt, kemény takarékoskodást követelnek. Augusztusban ki is mutatták a foguk fehérjét, amikor az adósságküszöb miatti vitában majdnem fizetésképtelenné vált az amerikai szövetségi állam.

Politológusok megjegyzik, hogy az Egyesült Államokban a szegénységgel összefüggő témák nem igazán hatnak a politikusokra. A mostani adatok azonban esetleg mérsékelhetik a költségvetés-nyirbálók lelkesedését a Kongresszusban. Az OECD megjegyzi, hogy a fejlett államok közül az Egyesült Államokban kirívóan magas a szegénység: a 34 vizsgált országból csak Chilében, Izraelben és Mexikóban nagyobb a szegények aránya.