Infostart.hu
eur:
366.96
usd:
334.13
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő

Kína költi a legtöbbet zöld energiára

Rekordmennyiségű pénzt fektettek tavaly világszerte a megújuló energiaforrások fejlesztésébe - állítja az ENSZ. A világszervezet által megrendelt jelentés szerint hat év alatt ötször többet költött az emberiség a "zöld energiafajtákba".

Rohamléptekkel terjed a megújuló energiaforrások alkalmazása a Földön. Az egy évvel korábbihoz képest tavaly harmadával több pénzt ruháztak be az ágazatba.

Első ízben a magát fejlődő országnak mondó Kína vetett át a vezetést: Peking a világon a zöld energiákra költött pénz több mint 28 százalékát adta az általa beruházott közel 50 milliárd dollárral, többet, mint a gazdag országok. A szélturbinák és a napelemek soha nem voltak ilyen népszerűek.

Az ENSZ szerint több tényező okozza a változást. Az egyik az, hogy a 2008-as pénzügyi válság idején az egyes kormányok által gazdaságélénkítésre költött pénzek "utat találtak a piacra". Emellett magas a fosszilis energiák ára, miközben a kormányok "becsatlakozási tarifákkal" támogatják a megújuló forrásokból származó áram betáplálását a hálózatba.

Ha a megújuló forrásokba nem számítjuk be a nagy vízierőműveket, az ilyen energiafajták a világ energiatermelésének nyolc százalékát adták tavaly. Ez kevésnek tűnhet, de az új kapacitásokból származó energiatermelés egyharmada származott 2010-ben megújuló forrásokból.

A szektorban továbbra is a szélenergia a leginkább elterjedt - erre közel 95 milliárd dollárt költöttek évente a világon, míg a napenergiára ennek az összegnek valamivel több, mint egynegyedét. A napenergia felhasználás bővül, főleg a kisebb projektek részeként, Németországban, Franciaországban, Olaszországban és a Cseh Köztársaságban. A jelentés szerint ezt a kormánykedvezmények is segítették. Ezeket a kedvezményeket kezdik fokozatosan megvonni, ennek ellenére az ágazat erős marad - írja az ENSZ által megrendelt jelentés.

Emellett a szél és napenergia költséghatékonysága is megugrott. Energiatermelésükhöz képest jelentősen leesett a napelemek és a szélturbinák ára.

A világ országai tavaly összesen 211 milliárd dollárt költöttek el a megújuló energiaforrások kiépítésére. A különböző pénzügyi mentőcsomagokkal összehasonlítva azonban még mindig nagyon szerény ez az összeg: ha Görögország megkapja a második segélycsomagot is, akkor a zöld energiákra beruházott összeg közel megegyezik majd az Athénnek megszavazott kedvezményes EU- és IMF-hitelek összegével.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×