Rohamléptekkel terjed a megújuló energiaforrások alkalmazása a Földön. Az egy évvel korábbihoz képest tavaly harmadával több pénzt ruháztak be az ágazatba.

Első ízben a magát fejlődő országnak mondó Kína vetett át a vezetést: Peking a világon a zöld energiákra költött pénz több mint 28 százalékát adta az általa beruházott közel 50 milliárd dollárral, többet, mint a gazdag országok. A szélturbinák és a napelemek soha nem voltak ilyen népszerűek.

Az ENSZ szerint több tényező okozza a változást. Az egyik az, hogy a 2008-as pénzügyi válság idején az egyes kormányok által gazdaságélénkítésre költött pénzek "utat találtak a piacra". Emellett magas a fosszilis energiák ára, miközben a kormányok "becsatlakozási tarifákkal" támogatják a megújuló forrásokból származó áram betáplálását a hálózatba.

Ha a megújuló forrásokba nem számítjuk be a nagy vízierőműveket, az ilyen energiafajták a világ energiatermelésének nyolc százalékát adták tavaly. Ez kevésnek tűnhet, de az új kapacitásokból származó energiatermelés egyharmada származott 2010-ben megújuló forrásokból.

A szektorban továbbra is a szélenergia a leginkább elterjedt - erre közel 95 milliárd dollárt költöttek évente a világon, míg a napenergiára ennek az összegnek valamivel több, mint egynegyedét. A napenergia felhasználás bővül, főleg a kisebb projektek részeként, Németországban, Franciaországban, Olaszországban és a Cseh Köztársaságban. A jelentés szerint ezt a kormánykedvezmények is segítették. Ezeket a kedvezményeket kezdik fokozatosan megvonni, ennek ellenére az ágazat erős marad - írja az ENSZ által megrendelt jelentés.

Emellett a szél és napenergia költséghatékonysága is megugrott. Energiatermelésükhöz képest jelentősen leesett a napelemek és a szélturbinák ára.

A világ országai tavaly összesen 211 milliárd dollárt költöttek el a megújuló energiaforrások kiépítésére. A különböző pénzügyi mentőcsomagokkal összehasonlítva azonban még mindig nagyon szerény ez az összeg: ha Görögország megkapja a második segélycsomagot is, akkor a zöld energiákra beruházott összeg közel megegyezik majd az Athénnek megszavazott kedvezményes EU- és IMF-hitelek összegével.