A pakisztáni hadsereg szerint katonái kedden tűzharcba keveredtek egy NATO-helikopterrel az afgán határon. Az incidensben két katona megsebesült, a szövetség pedig annyit közölt, hogy a pakisztáni oldalról adtak le lövéseket, amire a helikopter reagált. A NATO-nál hozzátették: kivizsgálják az incidenst.

Az eset csak olaj a tűzre: Pakisztánnak az Egyesült Államokkal fenntartott viszonya már amúgy is kezd elmérgesedni egyrészt azért, mert Washington nem értesítette szövetségesét, hogy területén indít akciót Oszama bin Laden megölésére. A pakisztániakat emellett az amerikai politikusok folyamatos bírálatai irritálják.

Washingtonban demokrata és republikánus kongresszusi képviselők egyaránt arra figyelmeztették Iszlámábádot, hogy megvonhatják az évi többmilliárd dolláros segélyeket, ha Pakisztán nem lép fel határozottabban a terrorizmus ellen.

A honatyák és honanyák azt a kérdést ismételgetik, hogyan élhetett éveken át, háborítatlanul az országban Oszama bin Laden, akit végül amerikai kommandósok öltek meg. A pakisztáni közvélemény számára Amerika nyomásgyakorlása nélkül is világos, hogy milyen veszélyt jelent a terror. Ezt bizonyították azok a támadások, amelyek a múlt héten közel 80 ember halálát okozták.

Kedden pedig a dél-nyugati Ketta városban a pakisztáni biztonsági erők agyonlőttek öt feltételezett csecsen öngyilkos robbantót, köztük három nőt, akik a hatóságok szerint éppen egy merényletet akartak végrehajtani.

A pakisztáni hadsereg együttműködését bizonyítandó közölte: elfogta az al-Kaida egyik vezetőjét, a jemeni Mohamed Ali Kaszím Jakubot, aki állítólag közvetlenül a szervezet vezetésével állt kapcsolatban, és aki az afganisztáni határvidéken tevékenykedett.

Az Egyesült Államokban azonban az eredmények ellenére kezd elfogyni a türelem. John Kerry szenátor - volt elnökjelölt - a hétvégén Pakisztánban tett látogatást. Amikor a Kongresszusban beszámolt az útról, a felszólaló képviselők egymás után tették egyértelművé elégedetlenségüket. Egyikük "kettős játékkal" vádolta a szövetségest, egy másik feltette a kérdést, hogy miért költik a gyerekeik és unokáik pénzét egy olyan országra, amely nem szereti őket?

A válasz az, hogy Pakisztán atomhatalom, és jobb, ha stabil kezekben vannak a nukleáris fegyverek. Amerika ugyanakkor 2001 óta 20 milliárd dollár segélyt adott, és a kongresszusi képviselők nem a pakisztániak érzéseivel vannak elfoglalva, hanem azt akarják látni, hogy "befektetésük" meghozta gyümölcsét.