Infostart.hu
eur:
386.12
usd:
328.93
bux:
0
2025. december 31. szerda Szilveszter

Hiába a sok éhező, az ételek kárba mennek

Miközben a világ lakosságának egy része éhezik, az élelmiszerek komoly hányada - a kezelés hanyagsága és a szállítások elhúzódása miatt - veszendőbe megy. Emiatt az ENSZ mezőgazdasági szervezete, a FAO Düsseldorfban tartott kongresszusán az illetékesek megkongatták a vészharangot.

A jóléti társadalom egyik velejárója a gondatlan pazarlás - állapította meg a német mezőgazdasági miniszter a düsseldorfi kongresszus megnyitóján, és hallgatóságát arra intette, hogy fokozottabb mértékben takarékoskodjon az élelmiszerekkel. Ilse Aigner azt mondta: ha körültekintéssel és beosztással fogyasztanánk a rendelkezésünkre álló élelmiszereket, földünk minden lakója jól lakhatna.

A düsseldorfi kongresszust az ENSZ mezőgazdasági szervezete azért rendezte, hogy felhívja a közvélemény figyelmét az élelmiszerek nemzetközi méretű pazarlására. A legújabb felmérések szerint Európában és Észak-Amerikában évente minden egyes ember átlagosan 115 kilogramm élelmiszert hagy veszendőbe menni.

A kimutatás pikantériája, hogy Afrikában az egy főre eső évi pazarlás eléri a 11 kilót, azonban a fejlődő országokban a veszteség főleg a helytelen szállításból fakad, a világ jóléti övezetében a kereskedők és a fogyasztók a felelősek a pazarlásért. A düsseldorfi kongresszus felszólalói ezzel kapcsolatban a nem átgondolt beszerzéseket, a nyakló nélküli rendeléseket, továbbá a szavatossági határidők terén mutatkozó túlzott elővigyázatosságot okolták azért, hogy az üzletekben annyi élelmiszert dobnak el.

A pazarlásról készült felmérésből kitűnt az is, hogy Európában és Észak-Amerikában a vásárlók sok esetben a kínált gyümölcsöt vagy zöldséget a külalak alapján osztályozzák, és a kicsit is szabálytalan formájú élelmiszertől már idegenkednek, így ezek jórésze emiatt vész kárba.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

A 2026. január 1-jén hatályba lépő karbonvám (CBAM) hatására jelentősen emelkedhet a nem EU-tag balkáni államokból és Ukrajnából származó, nagyrészt szénerőművekben megtermelt villamos energia magyarországi behozatalának ára. Amint a CBAM hatályba lép, az általa okozott költségnövekedés egyik napról a másikra jelentősen csökkentheti az EU balkáni eredetű villamos energia iránti keresletét, ezzel egyben egy kulcsfontosságú exportbevételi forrástól is elvágva az érintett országokat, és végül arra kényszerítheti az érintett kormányokat, hogy bezárják a rendkívül szennyező és egyre inkább gazdaságtalan széntüzelésű erőműveiket. Értékelések szerint, hacsak a villamosenergia-ágazatra vonatkozó szabályokat nem finomítják, a karbonvám az egész európai árampiaci integrációt és az ellátásbiztonságot is veszélyeztetheti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×