Infostart.hu
eur:
386.12
usd:
328.93
bux:
0
2025. december 31. szerda Szilveszter

Nakba-napi tüntetések: egymásra mutogatnak az izraeli határ két oldalán

Vajon újabb palesztin intifáda robban-e ki? Ezt találgatják a Közel-Keleten, azután, hogy izraeli katonák tizenhárom palesztin tüntetőt lőttek agyon és több mint százat megsebesítettek a határoknál kirobbant tiltakozások idején.

A palesztinok a katasztrófa napjaként emlékeznek meg minden évben arról, ami a zsidók számára önálló államuk megalapításának ünnepe. Míg a palesztinok elüldözésükről beszélnek, addig Izraelben arról, hogy az ott élő arabok elmenekültek, amikor Szíria és más arab országok 63 éve megtámadták a fiatal zsidó államot, és nem fogadták el a két állam megalapításáról szóló nemzetközi döntést.

Az Izrael több határán megrendezett, úgynevezett Nakba napi tüntetések legnagyobb rendezvénye Marun er Ras libanoni határfaluban volt vasárnap, ahová jelentések szerint 50 ezer palesztint hoztak buszokkal menekülttáboraikból. A tiltakozás legtöbb résztvevője 1948 után született és soha nem látta az egykori családi otthont, amely a mai Izrael területén volt - jegyezte meg a Time magazin tudósítója.

Azt követően, hogy néhány százan eljutottak a határkerítésig és kövekkel kezdték dobálni az izraeli katonákat, a libanoni hadsereg megpróbálta visszatartani a tüntetőket. Az izraeliek közben tüzet nyitottak és többeket megöltek. A lövésekre válaszul egyre több tiltakozó törte át a libanoni katonák kordonját és rohant a kerítéshez. A szíriai határnál is többezren próbálták áttörni a határt.

Izrael Iránt vádolta meg az indulatok felszításával. Kérdés, hogy az események elvezetnek-e a harmadik palesztin intifádához. A Palesztin Hatóság Izraelt okolta, és szerinte a béketárgyalások elakadása befolyásolja a tüntetőket. A Ciszjordániában kormányzó Fatah egyik képviselője pedig még a tüntetések előtt azt mondta az izraeli katonai rádiónak, hogy az arab népi mozgalmak hatására a Palesztin Hatóság nem tudja majd megfékezni a tiltakozókat.

Az izraeli Haarec című lap angol nyelvű oldalán azonban úgy véli: a most már kiegyezett Fatah-Hamász palesztin vezetésnek sem érdeke az intifáda, sokkal fontosabb számukra a palesztin állam létrehozása és elismertetése.

A Reuters megjegyezte: a tiltakozóknak sikerült felmelegíteniük a menekültügyet, és a "visszatérés jogának" kérdését. Izrael hallani sem akar az arabok tömeges visszatéréséről, a zsidó állam szerint a majdani palesztin államon belül kell helyet találni a menekülteknek.

A palesztin belpolitikából az utóbbi években kiszorultak a menekültszervezetek, de most ismét rájuk irányul a figyelem. Vasárnap már nem csak az alkudozást elutasító Hamász, de a vele kiegyező Palesztin Hatóság vezetője, Mahmúd Abbász is arról beszélt, hogy a menekülteknek joguk van visszatérni Izraelbe - kérdés, hogy így akart-e nyomást gyakorolni a jobboldali izraeli kormányra, hogy indítsa újra a béketárgyalásokat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

A 2026. január 1-jén hatályba lépő karbonvám (CBAM) hatására jelentősen emelkedhet a nem EU-tag balkáni államokból és Ukrajnából származó, nagyrészt szénerőművekben megtermelt villamos energia magyarországi behozatalának ára. Amint a CBAM hatályba lép, az általa okozott költségnövekedés egyik napról a másikra jelentősen csökkentheti az EU balkáni eredetű villamos energia iránti keresletét, ezzel egyben egy kulcsfontosságú exportbevételi forrástól is elvágva az érintett országokat, és végül arra kényszerítheti az érintett kormányokat, hogy bezárják a rendkívül szennyező és egyre inkább gazdaságtalan széntüzelésű erőműveiket. Értékelések szerint, hacsak a villamosenergia-ágazatra vonatkozó szabályokat nem finomítják, a karbonvám az egész európai árampiaci integrációt és az ellátásbiztonságot is veszélyeztetheti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×