Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd

Nakba-napi tüntetések: egymásra mutogatnak az izraeli határ két oldalán

Vajon újabb palesztin intifáda robban-e ki? Ezt találgatják a Közel-Keleten, azután, hogy izraeli katonák tizenhárom palesztin tüntetőt lőttek agyon és több mint százat megsebesítettek a határoknál kirobbant tiltakozások idején.

A palesztinok a katasztrófa napjaként emlékeznek meg minden évben arról, ami a zsidók számára önálló államuk megalapításának ünnepe. Míg a palesztinok elüldözésükről beszélnek, addig Izraelben arról, hogy az ott élő arabok elmenekültek, amikor Szíria és más arab országok 63 éve megtámadták a fiatal zsidó államot, és nem fogadták el a két állam megalapításáról szóló nemzetközi döntést.

Az Izrael több határán megrendezett, úgynevezett Nakba napi tüntetések legnagyobb rendezvénye Marun er Ras libanoni határfaluban volt vasárnap, ahová jelentések szerint 50 ezer palesztint hoztak buszokkal menekülttáboraikból. A tiltakozás legtöbb résztvevője 1948 után született és soha nem látta az egykori családi otthont, amely a mai Izrael területén volt - jegyezte meg a Time magazin tudósítója.

Azt követően, hogy néhány százan eljutottak a határkerítésig és kövekkel kezdték dobálni az izraeli katonákat, a libanoni hadsereg megpróbálta visszatartani a tüntetőket. Az izraeliek közben tüzet nyitottak és többeket megöltek. A lövésekre válaszul egyre több tiltakozó törte át a libanoni katonák kordonját és rohant a kerítéshez. A szíriai határnál is többezren próbálták áttörni a határt.

Izrael Iránt vádolta meg az indulatok felszításával. Kérdés, hogy az események elvezetnek-e a harmadik palesztin intifádához. A Palesztin Hatóság Izraelt okolta, és szerinte a béketárgyalások elakadása befolyásolja a tüntetőket. A Ciszjordániában kormányzó Fatah egyik képviselője pedig még a tüntetések előtt azt mondta az izraeli katonai rádiónak, hogy az arab népi mozgalmak hatására a Palesztin Hatóság nem tudja majd megfékezni a tiltakozókat.

Az izraeli Haarec című lap angol nyelvű oldalán azonban úgy véli: a most már kiegyezett Fatah-Hamász palesztin vezetésnek sem érdeke az intifáda, sokkal fontosabb számukra a palesztin állam létrehozása és elismertetése.

A Reuters megjegyezte: a tiltakozóknak sikerült felmelegíteniük a menekültügyet, és a "visszatérés jogának" kérdését. Izrael hallani sem akar az arabok tömeges visszatéréséről, a zsidó állam szerint a majdani palesztin államon belül kell helyet találni a menekülteknek.

A palesztin belpolitikából az utóbbi években kiszorultak a menekültszervezetek, de most ismét rájuk irányul a figyelem. Vasárnap már nem csak az alkudozást elutasító Hamász, de a vele kiegyező Palesztin Hatóság vezetője, Mahmúd Abbász is arról beszélt, hogy a menekülteknek joguk van visszatérni Izraelbe - kérdés, hogy így akart-e nyomást gyakorolni a jobboldali izraeli kormányra, hogy indítsa újra a béketárgyalásokat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem lesz kevesebb víz, de az otthonunkban is meg kell tudni tartani – kemény szavak az ökológustól

Nem lesz kevesebb víz, de az otthonunkban is meg kell tudni tartani – kemény szavak az ökológustól

Több magyarországi településen már vízkorlátozást kellett bevezetni, de mindenhol takarékos vízfelhasználásra kérik a lakosságot. Németh András természetvédelmi őr, ökológus, a Vízőrző Mozgalom ötletgazdája és alapítója azt javasolja: halasszuk el a nagyobb vízigényű munkákat, és felejtsük el a nyáron a zöld gyepet! Arra is figyelmeztet, hogy már most kezdjünk el tenni azért, hogy megtartsuk a vizet, ha lesz csapadék.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×