A lakosság egytizedét találomra választották ki válaszadás céljára, az ingatlantulajdonosokat viszont egytől-egyig felkeresik a kérdezőbiztosok, így a statisztikai hivatal közel 25 millió személy adatairól fog pontosan értesülni.

A kérdések között szerepel a pontos lakhely mellett a születési év, az iskolai végzettség, a családi állapot - ideértve az azonos neműek között kötött házasságot is -, sőt a felekezeti hovatartozás, továbbá a vagyoni helyzet is.

Így nem véletlen, hogy adatvédők máris bírálták a népszavazást, noha az olyan jellegű, nagyszabású és igen látványos tiltakozó akciók, amelyek a legutóbbi, 1987-ben tartott népszámlálást előzték meg, eddig elmaradtak.

A népszámlálást az Európai Unió kezdeményezte, hogy pontos adatokkal rendelkezzen a tagállamok lakosságáról, a berlini ellenzék viszont rámutatott arra, hogy a most kezdődött népszámláláson a válaszadóktól számos olyan kérdésre is felvilágosítást várnak, amelyek a polgárok magánszférájáról is tájékoztatást adnak.

Az aggodalmak eloszlatására a központi statisztikai hivatal elnöke hangoztatta, hogy a kitöltött kérdőíveket bizalmasan kezelik, és semmiféle adatot sem továbbítanak az adóhivatalnak vagy a társadalombiztosításnak. Nem titkolta azonban azt sem, hogy 150 euróig terjedő pénzbüntetést szabhatnak ki a kérdőívek kitöltését megtagadó személyekre.

A népszámlálástól a hatóságok azt remélik, hogy képet kapnak a lakosság szociális helyzetéről, a társadalmi viszonyokról és természetesen a települések, illetve egyes tartományok pontos lélekszámáról is. Az adatok kiértékeléséből viszont kiderülhet, hogy az országban egymillióval kevesebben élnek, mint feltételezik.