Infostart.hu
eur:
387.18
usd:
328.84
bux:
111335.09
2025. december 29. hétfő Tamara, Tamás

Kitört a cyberháború a WikiLeaks miatt

Egy időre megbénult a Visa és a MasterCard bankkártya-cégek internetes oldala, amikor hekkerek bosszút álltak Julian Assange, a WikiLeaks oldal alapítójának letartóztatásáért. Az akciót "Elégtétel Hadművelet"-nek nevező hekkerek azt mondták: ugyanazért harcolnak, amiért a WikiLeaks.

Azt követően, hogy Julian Assange-ot, a bizalmas iratokat kiszivárogtató WikiLeaks alapítóját kedden őrizetbe vették Londonban, a vele szimpatizálók hatalmas ellentámadást indítottak a WikiLeakstől szolgáltatásokat megvonó cégek ellen.

Szerdán egy időre nem lehetett hozzáférni sem a MasterCard, sem a Visa oldalához, miután a "hacktivisták" annyi kereséssel bombázták meg az oldalakat, hogy azok lefagytak. Korábban az amerikai kormány erős nyomására a Visa és a MasterCard is leállította a WikiLeaks rajtuk áthaladó pénzügyi tranzakcióit, anyagi forrásoktól fosztva meg az aktivista oldalt.

Anonymus

A brit The Guardian napilap, amely együttműködik a WikiLeaksszel a titkos diplomáciai sürgönyök nyilvánosságra hozatalában, szerdán azt írta, hogy egy Anonymus nevű csoport áll a két amerikai bankkártya-cég honlapjának megtámadása mögött.

A lapnak a 2003-ban alakult csoport 22 éves szóvivője azt mondta: több mint ezren vannak, a tagok többsége pedig tinédzser. Az internet szabadságáért küzdenek, és azért támogatják a WikiLeaksszet, mert nem értenek egyet azzal, hogy a kormányok cenzúrázzák a világhálót.

Ha hagyjuk, hogy a WikiLeaks harc nélkül elessen, akkor a kormányok azt fogják hinni, bármilyen oldalt leállíthatnak, amelyet szeretnének vagy amelyekkel nem értenek egyet - mondta a hekker.

A csoport legutóbb az Amazon.com-ot vette célba. Az online könyváruház múlt héten tiltotta le szervereiről a az amerikai kormánydokumentumokat kiszivárogtató WikiLeaks portált.

Az internetes közösségben megugrott a WikiLeaks támogatása: a Facebook közösségi oldalon egymillióan látogatták meg az WikiLeaksről szóló oldalt, a Twitter mikroblog oldalon pedig egymást érték a támogató üzenetek.

A netes kalózkodásban jártas felhasználók közül azonban nem mindenki lelkesedik Julian Assange eszméiért. Szerda este a hekker-hadműveletnek is nehézségei támadtak, mert több oldaluk is elérhetetlenné vált. Nem volt világos, hogy ki állt az ellentámadás mögött.

Pikáns részletek

Ez megelőzően a MasterCard is beállt ama cégek sorába, amelyek az amerikai kormány nyomására felhagytak a WikiLeaksnek nyújtott szolgáltatásokkal. Korábban a Visa, a PayPal elektronikus fizetési rendszer, az EveryDNS és az oldalt tároló Amazon.com is megszakította az együttműködést a WikiLeaksszel.

Pikáns módon a szivárogtató oldal szerdai leleplező csomagjában az szerepelt, hogy az amerikai kormány határozottan lobbizott Oroszországban a Visa és a MasterCard érdekében.

A moszkvai dumában ugyanis egy orosz, hazai elektronikus fizetési rendszerről terveztek törvényt, amely dollármilliárdoktól fosztotta volna meg a két cége. A WikiLeaks anyagai szerint az Obama-kormányzat bízott meg embereket, hogy lobbizzanak: mégse módosítsák kedvezőtlenül az orosz törvényeket.

Az ügyvédet sem kímélték

A hekkerek megbénították annak a svéd ügyvédnek a honlapját is, aki az Assange-ot nemi erőszakkal vádoló két nőt képviseli. Gondokat okoztak a svájci posta takarékrészlegének, a Postfinance-nak is, amely hétfőn lezárta a WikiLeaks-főnök számláját.

A WikiLeaks akkor vált ismertté, amikor az idén közzétett egy videót, amelyen egy amerikai helikopter személyzete ölt meg hidegvérrel a levegőből egy sor feltételezett lázadót Bagdadban.

A halottak között volt azonban két újságíró és két kisgyerek is megsebesült. Később 400 ezer iraki és 76 ezer afganisztáni katonai iratot tett közzé, mielőtt az amerikai diplomáciai sürgönyöket kezdte volna publikálni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
80 évesen agyműtét után sem áll le: így verte ki a nyeregből minden ellenfelét a dél-amerikai vezető

80 évesen agyműtét után sem áll le: így verte ki a nyeregből minden ellenfelét a dél-amerikai vezető

Amerika két legnépesebb országában 2026-ban fontos választásokat tartanak. Brazíliában októberben elnököt, képviselőket, szenátorokat és kormányzókat választanak, míg az USA-ban félidős választások jönnek. A 79 éves Donald Trump népszerűsége második ciklusa mélypontján áll, miközben a brazil elnök, Luiz Inácio Lula da Silva az októberi elnökválasztás első számú esélyesévé lépett elő. Történt mindez úgy, hogy a brazilok többsége nem kérne a vezetéséből, de az alternatíva a börtönben ülő exelnök és az utódjaként kijelölt fia, akit még saját oldala sem fogad el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×