Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János

Nem szeretik a németek az idegeneket

Németországban a jelek szerint erősödött az idegenekkel szemben érzett ellenszenv. A Szociáldemokrata Párthoz közel álló Friedrich Ebert Alapítvány megbízásából készült közvélemény-kutatás kimutatta, hogy a lakosság egyharmada szerint a külföldiek csak a szociális juttatások miatt vándorolnak be az országba.

A válaszadók 34 százaléka vélte úgy, hogy az idegenek csak a gazdasági előnyök miatt jönnek Németországba. A felmérésből kiderült az is, hogy ez a beállítottság korosztálytól függetlenül a német társadalom minden rétegében megnyilvánul.

Némi meglepetést keltett, hogy a keletnémetek 75 százaléka az iszlám vallás gyakorlását szigorú szabályok közé akarja szorítani, mert - véleményük szerint - a muszlimok veszélyt jelentenek Németország hagyományos kultúrájára.

A legtöbb válaszadó számára szabályosan vörös posztó a muszlim nők fején viselt kendő.

A Friedrich Ebert Alapítvány megbízásából készült közvélemény-kutatás rávilágított a demokráciaellenes és jobboldali eszmék terjedésére. Így a válaszadók közel egynegyede szívesen látna egy erős kézzel kormányzó pártot az ország élén, mert a jelenlegi vezetők a törvényhozásban üres fecsegésre fordítják az idejüket.

Mindennek némi pikantériát kölcsönöz, hogy a megkérdezettek 90 százalékának meg sem fordul a fejében, hogy aktívan részt vegyen a politikában, és a parlamenti választásokat is jórészt a demokrácia szépségflastromának tekinti, hiszen "odafönt azt csinálnak, amit akarnak".

A közvélemény-kutatás eredményét elemzők aggasztónak tartják ezt a beállítottságot, ugyanis a felmérésre egy olyan időpontban került sor, amikor a gazdasági élet fellendülőben van, és a munkanélküliség réme is egyre kevésbé fenyegeti a lakosságot.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×