A terrorizmus elleni küzdelem hatásosabbá tételére még a szociáldemokrata és a keresztény pártokból alakult koalíció törvényt fogadott el, amely elrendelte a telefonbeszélgetések, valamint internetkapcsolatok adatainak fél évre történő rögzítését. A távbeszélgetések lehallgatásához mindig is bírói döntésre volt szükség, és a nemrég hozott törvény értelmében csak a hívó és hívott fél telefonszámát, valamint az internetes kapcsolat felvevőjét és címzettjét jegyezték fel hat hónapra.

Ez ellen 35 ezer polgár panaszt emelt az alkotmánybíróságnál, amely úgy döntött, hogy a törvény sérti az adatvédelemre vonatkozó előírásokat, és az ügyet visszautalta a képviselőházhoz.

A döntést a liberális igazságügyminiszter az adatvédelem megerősítésének minősítette, és emlékeztetett arra, hogy a tavaly szeptemberi választás előtt, mint ellenzéki politikus maga is ostorozta a törvényt.

A kereszténypárti belügyminiszter viszont a hatóságok eszköztárának megnyirbálásaként értékelte az alkotmánybírák határozatát, és úgy vélte, hogy ezzel megnehezítik a terrorizmus leküzdésére kezdett küzdelmet.

Hasonló szellemben nyilatkozott a rendőrség szóvivője is, aki emlékeztetett arra, hogy a képviselőház lényegében az Európai Unió ajánlásait követve fogadta el a bűnüldözés elleni harc eredményesebbé tételét célzó intézkedést. Pártjának frakcióüléséről kiszivárgott hírek szerint Angela Merkel kancellár úgy vélte, hogy az alkotmánybírák ítélete jogi vákuumot teremtett, ezért a képviselőháznak mielőbb foglalkoznia kell a most hatályon kívül helyezett törvénnyel.