Bár Kínában is tömegével zárták be a gyárakat és tették utcára az embereket a Nyugatot sújtó válság miatt, összességében a kínai gazdaság szinte meg sem érezte a fejlett világra zúduló bajt, illetve sikeresen kezelte a problémát.

A kínai gazdaság továbbra is több mint 10 százalékkal növekszik, és a kormány a világ legnagyobb gazdaságösztönző csomagját indította el tavaly, hogy a növekedés ne is lassuljon le. Nyugati elemzők szerint azonban a jövő korántsem olyan rózsaszín, mint amilyennek tűnhet - derül ki a brit Observer cikkéből.

Az egyik gond az, jegyzik meg, hogy Kínát elöntötte az olcsó hitel, ez pedig olyan tőzsde és ingatlanbuborékhoz vezethet, amelynek kipukkanása fájdalmas következményekkel járhat. Decemberben 95 százalékkal több hitelt hagytak jóvá Kínában, mint egy évvel korábban - olvasható a Kínai Központi Bank statisztikájában.

Mivel a kínai befektetők nem vihetik szabadon külföldre pénzüket, ezért otthon próbának profitot termelni, ezért is nő a buborékok veszélye. Nyugati elemzők azt várják, hogy Kína az év végére felemeli a banki kamatokat, akkor viszont az alacsony nyugati alapkamatok miatt külföldi pénz öntheti el a kínai gazdaságot.

A másik probléma az, hogy Kína jelenlegi virágzása egyre több ellenérzést szül külföldön. Az amerikaiak és európaiak is azzal vádolják Kínát, hogy a jüan mesterségesen alacsonyan tartott árfolyamával maradnak versenyképesek az exportőrei. Ezzel a hagyományos exportgazdaságok, Németország és Japán piacaira is betört, és ez a két ország, sőt az EU is úgy érzi: Kína az ő kontójukra növekszik. Mindezek nyomán további protekcionista intézkedésekre lehet számítani a fejlett világban a kínai árukkal szemben, hacsak Peking nem hajlandó leértékelni a jüant.

A harmadik gond pedig az, hogy a kínaiak - más ázsiai népekhez hasonlóan - takarékosak: jövedelmük 35 százalékát teszik félre, mert tartanak attól, hogy nem lesz miből élniük öregkorukra. A gyenge belső fogyasztás is az oka annak, hogy a pekingi vezetés az export növelésével próbálja megalapozni a szegénység elleni harcot. Ha ugyanis visszaesne az export - és így lassulna a növekedés -, akkor milliók veszítenék el munkájukat, ami hatalmas társadalmi konfliktust szülne. Ezért sürgetik külföldről Kínát arra, hogy a belső piac és a fogyasztás növelésével tartsa sínen gazdasági növekedését.