Barack Obama azzal kampányolt az amerikai elnökválasztások előtt, hogy az igazi fenyegetést Amerikára az afganisztáni káosz és nem Irak jelentette. Úgy tűnik, több hónapnyi ingadozás után következetes marad korábbi álláspontjához. Teszi ezt annak ellenére, hogy az amerikai közvélemény az iraki háború után most már az afganisztáni beavatkozásban és országépítésben sem hisz.

Maga Obama is sokáig vacillált és katonák előtt többször mondta: nem küldi őket értelmetlenül veszélyes helyzetekbe. Minden nap érkeznek hírek a koalíciós erők veszteségeiről - legtöbbször út menti rejtett pokolgépek okozzák a katonák halálát. Amiről kevesebb szó esik: Afganisztán egyes körzeteiben embertelennek tartott fellépésük miatt gyűlölik a koalíciós erőket.

Obama most minden korábbinál határozottabb módon utalt rá, hogy addig nem lesz vége az afganisztáni missziónak, amíg le nem törték a tálibok és más lázadók ellenállását. Mindez azt jelenti: hajlik arra, hogy eleget tegyen a koalíciós erők főparancsnoka, Stanley McChrystal tábornok kérésének, aki 40 ezer további katonát kért. Obama valószínűleg 30 ezret küld majd, amivel közel 100 ezer főre nő az afganisztáni amerikai kontingens.

Mindezzel sok demokratapárti támogatóját keseríti el - ők a nyolc éve tartó háború befejezését akarják. Obama azzal indokolja véleményét és várható döntését, hogy a világ nem tűrheti el a régióból kiinduló szélsőségességet és erőszakot.

Az elnök várhatóan jövő kedden áll a közvélemény elé a döntéssel, december 3-án pedig a NATO-külügyminiszterek tartanak tanácskozást, ahol az Egyesült Államok várhatóan a szövetségeseket is nagyobb áldozatvállalásra sürgeti majd.

Tudósítók szerint Obama McChrystal tábornok, és alelnöke, Joe Biden eddig egymással szembenálló nézeteit próbálja majd ötvözni az új afgán stratégiában, azaz a koalíció a városokat próbálja majd védeni, vidéken pedig vadászni fog a szélsőségesekre.