Az MI nemcsak hatékony eszköz a kreatív munkában, hanem egyben ipari mennyiségű tartalom előállítását is lehetővé teszi, amely könnyen kihasználja az algoritmusok logikáját és a felhasználók figyelmének mechanizmusait. A sokszor semmitmondó videók számai azt mutatják, hogy hatalmas közönséget képesek elérni, és jelentős bevételt termelnek.
Az MI által generált, többnyire tartalmatlan videók soha nem látott mértékben árasztják el a közösségi médiát, és mindez már nem pusztán esztétikai vagy kulturális kérdés, hanem komoly gazdasági jelenséggé vált. Egy friss vizsgálat most részletesen feltárta, kik nézik ezeket az úgynevezett MI-szemetet, mekkora tömegeket érnek el, és mennyi pénzt termelnek világszerte, különösen a YouTube platformján – számolt be az sg.hu.
A Kapwing nevű videó- és képszerkesztő platform elemzése szerint
az új YouTube-felhasználóknak ajánlott videók több mint 20 százaléka, bizonyos esetekben akár egyharmada is gyenge minőségű vagy teljes egészében MI által előállított tartalom.
A kutatás célja nemcsak az volt, hogy feltérképezze e videók arányát, hanem az is, hogy megvizsgálja, mennyire jövedelmező az úgynevezett MI-szemét üzleti modellje. A tanulmány készítői MI-szemétként határozták meg azokat a videókat, amelyek látható kreatív szándék nélkül, automatizált programok segítségével készülnek és terjednek, elsősorban kattintások, feliratkozók megszerzése vagy akár a közvélemény befolyásolása érdekében. Ezek a tartalmak gyakran ismétlődők, leegyszerűsítettek, narratívájuk sablonos, vizuálisan feltűnőek, de tartalmilag üresek.
A Kapwing elemzői a világszerte legnépszerűbb mintegy 15 ezer YouTube-csatornát vizsgálták meg. Ez országonként a legnagyobb 100 csatornát jelentette, beleértve azok megtekintési számait, feliratkozóit és becsült éves bevételeit. Az adatok alapján az MI-alapú vagy alacsony minőségű tartalmakat gyártó csatornák összesen több mint 63 milliárd megtekintést és 221 millió feliratkozót gyűjtöttek össze.
Az ezekből származó éves bevételt körülbelül 117 millió amerikai dollárra becsülték.
A számításokhoz egy közösségimédia-elemző eszközt használtak, amely a nyilvános adatok alapján készít becsléseket.
A kutatók egy kísérleti YouTube-fiókot is létrehoztak, hogy megvizsgálják, milyen tartalmakkal találkozik egy új felhasználó. Az első 500 ajánlott rövid videó közül 104 bizonyult egyértelműen MI által generáltnak, további 165 pedig alacsony minőségűnek vagy lényegében üresnek volt tekinthető. Ez azt jelenti, hogy minden második ajánlott videó valamilyen formában a tartalmi minőség rovására készült.
