Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Fiatal nő egy okostelefonon a közösségi médiát böngészi.
Nyitókép: Getty Images/Urupong

Meta kontra sajtó: gigabírság a techóriásnak

Tisztességtelen versenyelőny miatt 479 millió eurós bírságot szabott ki a Meta amerikai internetes óriásvállalatra egy spanyol bíróság csütörtökön Madridban.

A technológiai óriást 87 spanyol sajtóorgánum perelte be azt állítva, hogy 2018 és 2023 között az Instagram és a Facebook közösségi platform felhasználóinak adait beleegyezésük nélkül használta fel a cég személyre szabott hirdetési profilok létrehozásához, és így hatalmas hasznot húzott az adatvédelmi törvényeket betartó spanyol médiumok kárára. A felperesek szerint a Meta több mint 5,28 milliárd eurót keresett öt év alatt.

A bíróság nem jogerős ítéletében megállapította a jogsértést, és a kártérítésre kötelezte a Metát, amelynek összegét 60 millió euró kamat is terheli.

„Egyetlen vállalat sem állhat a törvények felett, bármilyen nagy is legyen” – reagált a bírói döntésre Yolanda Díaz munkaügyért felelős kormányfőhelyettes.

Pedro Sánchez miniszterelnök szerdán bejelentette: parlamenti vizsgálatot indítanak amiatt, hogy állítólag a Meta vállalat engedély nélkül követte nyomon felhasználói mobilböngészési tevékenységét.

A Metát már 2022-ben megbüntették Írországban az adatvédelmi törvények megsértése miatt, és hasonló perrel néz szembe Franciaországban is.

Címlapról ajánljuk
Nem isszák olyan forrón a kakaót
árcsökkenés

Nem isszák olyan forrón a kakaót

2025-ben a kakaó ára ugyan korrigált a korábbi csúcsokhoz képest, de még mindig kétszerese a néhány évvel ezelőtti szintjének. Mivel a gyártók jellemzően 6–12 hónapos beszerzési ciklusokkal dolgoznak, a világpiaci ármérséklődés csak 2026 elején–közepén hathat a beszállítói árakra. Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára az InfoRádióban azt mondta: a csokoládé árában ugyanakkor nem várható jelentős csökkenés, mert a kész termék mindössze 20 százalékát teszi ki a kakaó.

Felszólították Izraelt, nem is akárkik

Tizennégy ország - közöttük Franciaország, Nagy-Britannia, Kanada és Japán - szerda este közös közleményben ítélte el, hogy Izrael jogi státuszt adott tizenkilenc ciszjordániai zsidó telepnek, és felszólították a zsidó államot: vonja vissza ezt a döntést és hagyjon fel a telepek bővítésével.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×