Infostart.hu
eur:
382.04
usd:
327.8
bux:
109251.2
2025. december 5. péntek Vilma
Egy meteor a 2009-es Leonidák meteorraj csúcspontja idején.
Nyitókép: Wikimedia

Az év leggyorsabb hullócsillagai közelednek: itt lesz este és hajnalban látványos égi tűzijáték

A meteorraj várhatóan kedden, a hajnali órákban lesz a legaktívabb. A radiánspont, vagyis a meteorok látszólagos kiindulási pontja 22 óra után kel fel kelet felől, az intenzívebb meteorhullás viszont csak néhány órával később várható. Fockter Zoltán, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza az InfoRádióban elmondta: nemcsak a csúcs napján lehet látni a Leonidákat, hanem egészen december 2-áig, igaz, már nem olyan intenzitással, mint kedd hajnalban.

Közelednek az év leggyorsabb hullócsillagai: érkeznek a Leonidák, ráadásul a meteorraj hétfőről keddre virradóra éri el a maximumát. Óránként akár 15 hullócsillag is feltűnhet az égbolton. A Leonidák meteorjai másodpercenként több mint 70 kilométeres sebességgel lépnek be a Föld légkörébe, amivel a leggyorsabbak valamennyi meteorraj közül.

Fockter Zoltán, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza az InfoRádióban úgy fogalmazott, ezek a meteorhullások azért érkeznek, mert a Naprendszerünk „egy poros hely”. Tele van üstökösökkel, amelyek „összefagyott, jeges, piszkos sárgolyók”. Ezek a nagyobb méretű égitestek a Nap körül keringenek. A Leonidák meteorraj az 55P/Tempel–Tuttle nevű periodikus üstökös törmelékéből származik, és ez az üstökös bizonyos időközönként betér a belső Naprendszerbe, a keringési ideje 33 év a Nap körül.

A meteorrajt a Nap sugárzása folyamatosan olvasztja, szublimáltatja, így egy idő után elkezd olvadni, végül szétesik, melynek következtében jelentős mennyiségű porral, illetve poros törmelékfelhővel szennyezi a Föld pályájának térségét. Amikor pedig a Föld a Nap körüli keringése során áthalad ezen a törmelékfelhőn, megnő a légkörbe belépő porszemcséknek a mennyisége. Ezek az apró kődarabok aztán belépnek a levegőbe, majd felizzanak a súrlódás következtében, és ilyenkor képződnek látványos fényjelenségek az égbolton. Ezeket népiesen hullócsillagoknak, míg szakmai berkekben meteoroknak nevezik.

Az 1833-as Leonida-meteorzápor. Forrás: Svábhegyi Csillagvizsgáló
Az 1833-as Leonida-meteorzápor. Forrás: Svábhegyi Csillagvizsgáló

Fockter Zoltán megjegyezte: nem az év leglátványosabb meteorhullása következik keddre virradóra, de mindenképpen a leggyorsabb. Az 55P/Tempel–Tuttle retrográd, azaz a bolygók keringési irányával ellentétes pályán mozog. Emiatt a Leonidák meteoritjai szemből találkoznak a Földdel, és így alakul ki az akár több mint 70 km/sec belépési sebességük. Ez az oka annak, hogy a Leonidák fényesek és rendkívül gyorsak, így több meteoroit rövid, villanásszerű felragyogással el is tűnik a légkörben. Nem is lehet olyan sokat látni belőlük, mint például az augusztusi Perseidák esetében.

Hétfőn napközben és este egy hidegfront hatására összefüggő, vastag felhőzet vonul el felettünk, hajnalban azonban északnyugat felől megkezdődik a felszakadozása. Ez sajnos befolyásolhatja azt is, mennyit láthatunk a hullócsillagokból, ugyanis körülbelül 85-100 kilométeres magasságban égnek majd el a légkörben, a felhők többsége pedig az alsó, 10 kilométeres légköri rétegekben helyezkedik el. Ez azt jelenti, hogy ha sok a felhő az égen, akkor kitakarják az égi látványosságokat. Ugyanakkor a csillagász felhívta a figyelmet, hogy

nemcsak a csúcs napján lehet látni Leonidákat, hanem egészen december 2-áig.

Igaz, nem olyan intenzitással, mint kedd hajnalban. A csúcsidőponttól távolodva óránként körülbelül három hullócsillagot lehet látni az égen, már amennyiben derült lesz. Az előzetes várakozások szerint keddre virradóra 15 meteor tűnik fel. Bár az időjárás alakulása döntően meghatározza, mi tárul elénk, a megfigyeléshez nincs szükség távcsőre, szabad szemmel is láthatjuk a hullócsillagokat. A sikeres észleléshez viszont fontos, hogy fényszennyezéstől mentes, sötét égbolt alá menjünk.

Leonida-meteor az éjszakai égbolton. A felvétel a New York állambeli Montauk Pointnál, Long Islanden készült. Forrás: Wikimedia
Leonida-meteor az éjszakai égbolton. A felvétel a New York állambeli Montauk Pointnál, Long Islanden készült. Forrás: Wikimedia

Fockter Zoltán hozzátette: a Leonidák elnevezés onnan ered, hogy az Oroszlán (Leo) csillagkép irányából érkeznek a hullócsillagai. A radiánspont, vagyis a meteorok látszólagos kiindulási pontja 22 óra után kel fel kelet felől, az intenzívebb meteorhullás pedig a hajnali égen várható. Ez azt jelenti, hogy

a legjobban a hajnali órákban lehet majd látni ezeket a hullócsillagokat.

„Ha lesz az országban olyan terület, ahol kiderül az égbolt, akkor érdemes lesz felnézni, mert nagyon látványos égi tűzijátéknak lehetünk a szemtanúi” – jegyezte meg a csillagász.

A Leonidák akár meteorkitörést is okozhatnak, de Fockter Zoltán szerint nagyon minimális az esélye annak, hogy egyes meteoritok elérjék a Föld felszínét. Egészen pontosan arról van szó, hogy a Tempel–Tuttle nevű periodikus üstökös 33 évenként törmelékanyaggal dúsítja fel a Föld körüli térséget. Ilyenkor óránként száz vagy akár ezer hullócsillagot is meg lehet figyelni, de egy-egy ilyen kitörés ténylegesen csak átlagosan 33 évenként következhet be. A csillagász szerint most nem kell attól tartani, hogy nagyobb kődarabok elérik-e a Föld felszínét, a legtöbbjük elég a légkörben, és porrá válik.

(A nyitóképen: egy meteor a 2009-es Leonidák meteorraj csúcspontja idején.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Karácsonyi roham ide vagy oda, a kereskedelmi szövetség borúsnak látja a helyzetet

Karácsonyi roham ide vagy oda, a kereskedelmi szövetség borúsnak látja a helyzetet

Az Országos Kereskedelmi Szövetség álláspontja szerint még egy erős karácsonyi roham sem fogja egyenesbe hozni a kiskereskedelmi forgalom éves alakulását. Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára szerint az árrésstopnak nincs jelentős hatása az élelmiszer-kereskedelem növekedésére, miközben az intézkedés jelentős károkat okoz az üzletláncoknak.

Orbán Viktor péntek reggel: a következő napokban derül ki, hogy a háború továbbterjed a mi irányunkba vagy letekerik a lángját

A Kossuth rádióban kezdte pénteki munkanapját a miniszterelnök. Elmondta: ha a háborút a harctéren kell megoldani, a fenyegetettség nőni fog – fogalmazott. Beszélt az orosz energiától való függésünkről, a gyenge Európáról, a Tisza Párt állítólagos programjáról és a kettős állampolgárság népszavazásának évfordulójáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.05. péntek, 18:00
Bódis László
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×