A ráknak hadat üzenő magyar találmány lényege egy olyan új, liposzomális hatóanyag kifejlesztése volt, ami a jelenlegi tudás szerint extrém hatékonyságot mutat különböző állatmodellekben.

„Molekulákat kerestünk, amik minél hatékonyabban tudják a rákos sejteket elpusztítani, ráadásul képesek áttörni az úgynevezett gyógyszer-rezisztencia falát is, hatékonyak lehetnek már gyógyszerrezisztens sejtekkel, tumorokkal szemben is. Ezt a molekulát az ELTE tanszéke készítette el, és a mi vizsgálatainkban derült fény arra, hogy mennyire hatékony, mérgező a rákos sejtekre nézve, majd pedig becsomagoltuk egy liposzomális hordozóba” – számolt be az ELTE és a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont közös felfedezéséről Füredi András, a HUN-REN TTK tudományos munkatársa az InfoRádióban.

Az állatkísérleteket már megkezdték. Hatféle különböző rákmodellt használtak, köztük

• méhnyakszarkómát,
• tüdődaganatot (kétfajtát úgy, hogy emberekből kiműtött tüdőrákszövetet ültettek egerekbe, úgy kezelték őket),
• több féle emlődaganatot,
• a különösen veszélyes melanómát,

és mindegyikben jelentős hatást értek el. Voltak olyan modellek, amelyekben néha egyetlen egy kezeléssel is teljes gyógyulást tudtak előidézni.

„Ezekben a kísérletekben mindegyik modellben tudtuk az állatokat kezelni, mindegyikben jelentős eredményt mutatott a mi készítményünk. Volt, ahol a daganatot teljesen megállította a kísérlet teljes idejére, és ahogy mondtam, volt olyan, ahol teljes gyógyulást ért el.

Volt olyan eset, ahol ezt a gyógyulást egyetlen kezelés hatására is el tudtuk érni”

– húzta alá Füredi András.

Azon dolgoznak jelenleg is, hogy a készítmény mihamarabb eljuthasson az emberekhez, de ők „alapkutatók”, ami azt jelenti, hogy a felfedezés megszületett, szabadalmaztatták, és most egy lehetőség született arra, hogy olyan irányba haladjon tovább a folyamat, hogy az ember is minél hamarabb a gyümölcsét élvezze. Ehhez összeálltak Magyarország egyik legrégebbi, legjelentősebb onkológiai gyógyszereket fejlesztő-tesztelő vállalatával, amelynek nagy tapasztalata van a folyamat folytatásában. Amint az állatkísérleteknek vége, másfél-két év múlva akár „szer” is lehet belőle, rosszabb esetben ez az időszak három-négy évre tolódik.

A célzott szerekkel ellentétben ennek a vegyületnek ahhoz, hogy hasson, nem kellenek speciális biológiai markerek, feltételek, genetikai típusok.

„Ez igazából hatni fog a legtöbb tumorra nagy valószínűséggel anélkül, hogy a genetikai állományt különösebben meg kellene néznünk,

magyarul azok, akik kaphatják, és akik profitálhatnak belőle egyszer majd, azoknak a köre sokkal-sokkal szélesebb, mint egy ma fejlesztendő biológiai vagy célzott terápia esetében” – osztotta meg Füredi András.