Felfedezték a XIV. század pusztító pestisjárványának egyik első tudományos bizonyítékát a Brit-szigeteken, egy 1300-as években élő edinburgh-i fiú maradványain – írja a BBC tudósítása alapján a 24.hu.
A maradványokat már jóval korábban, 1981-ben megtalálták, amikor a Szent Egyed-katedrálist újították fel. A maradványokat most újabb, részletes elemzésnek vetették alá a legmodernebb eljárásokkal. Egyebek mellett ősi DNS-szekvenálást, izotópos analízist és radiokarbonos kormeghatározást is végeztek, a munkálatok végén pedig bebizonyosodott, hogy
a fiú fogain lévő lepedékben a bubópestis baktériumának kórokozói vannak.
Az egyik régészeti kurátor szerint a gyermeket gondosan temették el, nem tömegsírba, ami pedig akkoriban gyakori jelenség volt. A kutatások szerint a maradványok az 1300 és 1370 közé eső időszakból származhatnak, és közel 45 évvel ezelőtt 115 csontvázzal együtt ásták ki azokat, hogy helyet csináljanak a Royal Mile-on található székesegyház lépcsőinek.
„Tudjuk, hogy a fekete halál valóban megtörtént, de az a tény, hogy most már történelmi eseményekhez tudjuk kötni ezt a személyt, az igazán izgalmas” – jegyezte meg a régészeti kurátor. A kutatók korábbi munkáik során megállapították azt is, hogy hol születtek a XII. század és 1560 között eltemetett emberek. A tesztek betekintést nyújtottak a korabeli Edinburgh lakóinak életébe, étrendjébe, egészségi állapotába, származásába és személyazonosságába.
A bubópestis a leggyakoribb pestistípus, amelyet a Yersinia pestisbaktérium okoz, és a betegségre a bubóknak nevezett duzzadt nyirokcsomók jellemzők. A fekete halál elnevezés valószínűleg a bőrkárosodások és a szövetek elhalása (üszkösödés) miatt jelent meg a közbeszédben, aminek hatására egyes esetekben a bőr feketévé változhatott. A fekete halál a történelem egyik legnagyobb világjárványa volt, amely 1347 és 1353 között söpört végig Európán, becslések szerint mintegy 50 millió ember halálát okozva.








