Infostart.hu
eur:
356.54
usd:
311.94
bux:
142633.37
2026. július 13. hétfő Jenő
Nyitókép: Jose A. Bernat Bacete/Getty Images

Elemzés: ha nem csökken a kibocsátás, még több hőhullám és aszályos időszak vár ránk

Ha nagy a szárazság, akkor nagy a tűzveszély is, de ez nem azt jelenti, hogy több a tűzeset – mondta az InfoRádióban Szabó Péter éghajlatkutató, aki a Másfélfok portál tanulmányának legfontosabb adatait ismertette a klímaváltozással és az aszályos időszakokkal kapcsolatban. Figyelmeztetett, hogy a pesszimista forgatókönyv szerint 2050-re megduplázódhat, a század végére pedig akár az ötszörösére is nőhet az a ritka tűzgyakoriság, amely jelenleg csak 25 évente egyszer fordul elő.

A szárazság és a tűzvészek kapcsolatáról, illetve a klímára és a gazdaságra gyakorolt hatásukról közölt új elemzést a magát „szakértői klímahírügynökségként” meghatározó Másfélfok portál. Szabó Péter éghajlatkutató az InfoRádióban azt mondta, az utóbbi években egyre súlyosabb aszályok sújtották Magyarországot, melynek következtében a talaj felső rétege látványosan kiszáradt. Néhány magyarországi térség kifejezetten veszélyeztetett.

Az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza ezen területek közé sorolta a Balaton nyugati vidékét, a Duna-Tisza közének déli részét, a Hortobágy és a Tisza közötti tájegységet, valamint a Soproni-hegység egyes részeit is.

Forrás: Másfélfok
Forrás: Másfélfok

„Ha nagy a szárazság, akkor nagy a tűzveszély is, de ez nem azt jelenti, hogy több a tűzeset” – tette hozzá az éghajlatkutató. A szárazságmutató az elmúlt húsz év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett, ezzel párhuzamosan viszont a tűzgyakoriság jelentősen csökkent. Utóbbit azzal magyarázta, hogy

az uniós szabályozás révén az emberek sokkal tudatosabbak lettek, és visszaszorultak az olyan, mezőgazdaságban bevett régebbi gyakorlatok, mint például a tarlóégetés.

Szabó Péter megjegyezte: az aszály miatt keletkező tüzek azonban így is nagyon károsak a klímára. Figyelmeztetett, hogy a jövőben várhatóan még több üvegházhatású gáz (szén-dioxid, metán) lesz a légkörben, ezért azt gondolja, mindenképpen vissza kellene fogni a kibocsátásokat. Ellenkező esetben még több hőhullám és aszályos időszak vár ránk. Mint mondta, 2050-re megduplázódhat, a század végére pedig akár ötszörösére is nőhet az a ritka tűzgyakoriság, amely jelenleg csak 25 évente egyszer fordul elő.

Forrás: Másfélfok
Forrás: Másfélfok

A tanulmány másik szerzője, Burger Csaba arra is kitért, hogy a tűzvészek nemcsak környezeti, hanem gazdasági fenyegetést is jelentenek. Emlékeztetett rá, hogy az Európai Parlament előírása szerint az Európai Központi Banknak is érvényesítenie kell a párizsi klímaegyezményt, a Magyar Nemzeti Bankot pedig törvény kötelezi, hogy támogassa a kormány környezeti politikáját.

A klímaváltozásnak ugyanis pénzügyi kockázata is van: egyes ingatlanok biztosíthatósága megszűnhet, ami nehezíti a hitelezést. Az új beruházásokat tűzvédelmi szempontból is meg kell tervezni, a tűzkárok pedig nemcsak lakóházakat, hanem termelőüzemeket és infrastruktúrát is érinthetnek, ami a gazdaság működésére is hatással van.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Itt az orosz ellenséglista, pontszámot kaptak az országok, „előkelőbb” helyen a prágai kormány

Itt az orosz ellenséglista, pontszámot kaptak az országok, „előkelőbb” helyen a prágai kormány

Csehország ismét előrébb lépett az „Oroszországgal szemben leginkább ellenséges országok” Moszkva által vezetett listáján, miközben Prágában komoly belpolitikai vitát váltott ki egy Ukrajnának szánt, de már visszafordíthatatlan pénzügyi hozzájárulás.

Magyar Péter részletes Fidesz-forgatókönyvről írt Sulyok Tamás államfő leváltása ügyében

„Tudjuk, hogy a Fidesz kézi irányításra tért át a Sándor-palotában” – írta Magyar Péter miniszterelnök Facebook-oldalán. Az Országgyűlés hétfőn szavaz az Alaptörvény módosításáról, amely többek között kimondja a jelenlegi köztársasági elnök mandátumának megszűnését is. A kormányfő szerint Sulyok Tamásnak a Fidesz „megtiltotta az aláírást”.
Méregdrága lett a magyar egyetemi városban lakni, és nem is csak a BYD miatt

Méregdrága lett a magyar egyetemi városban lakni, és nem is csak a BYD miatt

Az utóbbi években Szeged lakóingatlan-piaca – Debrecen és Győr mellett – elsősorban az ide települő nagyobb gyárak, mint például a kínai BYD miatt kapott kiemelt figyelmet. A lakásárak azonban nemcsak az ipari központok megjelenése okán nőttek nagyot: az országosan jellemző hatások itt is érvényesültek, az Otthon Start Program és a különböző állami támogatások hajtották a keresletet, miközben az új kínálat itt is relatíve alacsony maradt. Az új építésű ingatlanok fejlesztése a bizonytalanságok közepette, és részben a szigorú helyi szabályozás miatt akadozik, de a városvezetésnek sem érdeke a helyenként hiányos infrastruktúrát gigalakóparkokkal terhelni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×