Infostart.hu
eur:
376.36
usd:
319.15
bux:
127068.48
2026. február 25. szerda Géza
Nyitókép: Jose A. Bernat Bacete/Getty Images

Elemzés: ha nem csökken a kibocsátás, még több hőhullám és aszályos időszak vár ránk

Ha nagy a szárazság, akkor nagy a tűzveszély is, de ez nem azt jelenti, hogy több a tűzeset – mondta az InfoRádióban Szabó Péter éghajlatkutató, aki a Másfélfok portál tanulmányának legfontosabb adatait ismertette a klímaváltozással és az aszályos időszakokkal kapcsolatban. Figyelmeztetett, hogy a pesszimista forgatókönyv szerint 2050-re megduplázódhat, a század végére pedig akár az ötszörösére is nőhet az a ritka tűzgyakoriság, amely jelenleg csak 25 évente egyszer fordul elő.

A szárazság és a tűzvészek kapcsolatáról, illetve a klímára és a gazdaságra gyakorolt hatásukról közölt új elemzést a magát „szakértői klímahírügynökségként” meghatározó Másfélfok portál. Szabó Péter éghajlatkutató az InfoRádióban azt mondta, az utóbbi években egyre súlyosabb aszályok sújtották Magyarországot, melynek következtében a talaj felső rétege látványosan kiszáradt. Néhány magyarországi térség kifejezetten veszélyeztetett.

Az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza ezen területek közé sorolta a Balaton nyugati vidékét, a Duna-Tisza közének déli részét, a Hortobágy és a Tisza közötti tájegységet, valamint a Soproni-hegység egyes részeit is.

Forrás: Másfélfok
Forrás: Másfélfok

„Ha nagy a szárazság, akkor nagy a tűzveszély is, de ez nem azt jelenti, hogy több a tűzeset” – tette hozzá az éghajlatkutató. A szárazságmutató az elmúlt húsz év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett, ezzel párhuzamosan viszont a tűzgyakoriság jelentősen csökkent. Utóbbit azzal magyarázta, hogy

az uniós szabályozás révén az emberek sokkal tudatosabbak lettek, és visszaszorultak az olyan, mezőgazdaságban bevett régebbi gyakorlatok, mint például a tarlóégetés.

Szabó Péter megjegyezte: az aszály miatt keletkező tüzek azonban így is nagyon károsak a klímára. Figyelmeztetett, hogy a jövőben várhatóan még több üvegházhatású gáz (szén-dioxid, metán) lesz a légkörben, ezért azt gondolja, mindenképpen vissza kellene fogni a kibocsátásokat. Ellenkező esetben még több hőhullám és aszályos időszak vár ránk. Mint mondta, 2050-re megduplázódhat, a század végére pedig akár ötszörösére is nőhet az a ritka tűzgyakoriság, amely jelenleg csak 25 évente egyszer fordul elő.

Forrás: Másfélfok
Forrás: Másfélfok

A tanulmány másik szerzője, Burger Csaba arra is kitért, hogy a tűzvészek nemcsak környezeti, hanem gazdasági fenyegetést is jelentenek. Emlékeztetett rá, hogy az Európai Parlament előírása szerint az Európai Központi Banknak is érvényesítenie kell a párizsi klímaegyezményt, a Magyar Nemzeti Bankot pedig törvény kötelezi, hogy támogassa a kormány környezeti politikáját.

A klímaváltozásnak ugyanis pénzügyi kockázata is van: egyes ingatlanok biztosíthatósága megszűnhet, ami nehezíti a hitelezést. Az új beruházásokat tűzvédelmi szempontból is meg kell tervezni, a tűzkárok pedig nemcsak lakóházakat, hanem termelőüzemeket és infrastruktúrát is érinthetnek, ami a gazdaság működésére is hatással van.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Nem az, amire a legtöbben gondolnak: kiderült, mi teszi ki a magyarok környezeti lábnyomának 40 százalékát

Nem az, amire a legtöbben gondolnak: kiderült, mi teszi ki a magyarok környezeti lábnyomának 40 százalékát

Szöllősi Réka élelmiszerpolitikai elemző szerint Magyarország népegészségügyi mutatói riasztóan rosszak, és ebben meghatározó szerepe van az életmódnak, különösen a táplálkozásnak. Úgy látja, a problémát tovább mélyíti a szegénység: az alacsonyabb jövedelműek gyakrabban kényszerülnek rosszabb minőségű, "olcsó kalóriákat" kínáló élelmiszerekre. A szakértő hangsúlyozta, hogy tudományos konszenzus van arról, merre kellene átalakítani az élelmezési rendszert, mégis hiányzik a rendszerszintű megközelítés és a világos táplálkozáspolitika – minderről a Planet Expo és Konferencia – Agrárium a klímaváltozás szorításában konferenciáján beszélt. A programban a fenntartható élelmiszeripar gyakorlati oldaláról is szó esett: az upcycling megoldásoktól a nagyvállalati regeneratív átálláson át a hulladék-visszagyűjtési és komposztálási rendszerekig több példa mutatta meg, hogyan lehetne a "hulladékból" erőforrás, a rendszerből pedig egyszerre egészségesebb és ellenállóbb.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×