Szigorúbb szabályozás jöhet a dohányiparban: az Európai Unió egy, a Clearing The Air által kiszivárogtatott friss dokumentum szerint egy kalap alá venné a hagyományos cigarettát és az új típusú nikotintermékeket, vagyis többek között a nikotinpárnákat és a hevítéses technológiával működő alternatívákat is – derült ki a közelgő COP11 konferencia előtt kiszivárgott dokumentumból. Ez alapján Brüsszel elutasítja az ártalomcsökkentést és szembemegy az ártalom ellen sikeresen küzdő olyan országok gyakorlataival, mint amilyen Svédországé is; a füstmentes modellnek köszönhetően az ország felnőtt lakosságának már csak az 5 százaléka dohányzik.
Ami a részleteket illeti, a COP11 konferenciára a svájci Genfben kerül sor november derekán, ott dönthetnek a globális pénzügyi vezetők a "Dohányzás-ellenőrzési keretegyezményről".
A csúcshoz közeledve – mint a Greenfluence.hu közölte – az Európai Unió sokkal szigorúbb fellépést készít elő az ártalomcsökkentést célzó dohánytermékekkel szemben, korlátozásokat, tiltásokat, valamint szigorúbb környezetvédelmi szabályokat javasolna az alternatívákra, ami egyes termékcsoportok piaci kivezetését is maga után vonhatja. A tervezet kritikusai azonban úgy vélik, hogy ezzel a lépéssel az EU elutasítaná az ártalomcsökkentés elvét, és szembemenne a tudományos bizonyítékokkal, mindez pedig
akadályozhatja a dohányzás visszaszorítását, mert elérhetetlenné teszi a kevésbé kockázatos alternatívákat, miközben a cigaretta marad a legkönnyebben hozzáférhető nikotintermék,
amely több szempontból is aggályos lehet.
A spanyol sajtóban az árusítóhelyek visszanyeséséről írnak, az olaszban pedig akár több százezer munkahely megszűnéséről is. A lengyeleknél merül fel komolyabban, hogy épp bizonyos, kevésbé szennyező terméktípusok szűnnének meg, ami visszalépést jelentene a jelenlegi helyzetből, hiszen épp az EU tudományos testülete ismerte el pár éve, hogy "az égésmentes termékek megfelelő szabályozás mellett hozzájárulhatnak az ártalomcsökkentéshez a felnőtt dohányosok körében".
A konfliktus tehát a tiltás és az ártalomcsökkentő törekvések között van, a brüsszeli törekvések most a tiltás mellé állnának, ami tehát épp a klasszikusabb, egészségtelenebb termékek irányába nyomhatja vissza a fogyasztókat.
Az amerikai egészségügy szerint is épp a dohány füstje okozza a legtöbb gondot, amely ha eltűnne a rendszerből, 640 milliárd dolláros egészségügyi kiadástól szabadulna meg az Egyesült Államok, ezért is engedélyeznek sorban ártalomcsökkentő termékeket. Amerika mellett pedig Svédország, az Egyesült Királyság, Japán és Új-Zéland is az alternatívák felé mozdult, nem a tiltás irányába.
A közlés arra is rámutato, hogy a közelmúltban zajlott a 8. No Smoke Summit, amelyen 51 ország szakértői hangsúlyozták, hogy a megelőzés és a leszokás mellett az ártalomcsökkentés a közegészségügy elismert pillérévé válhat; így viszont "két tűz közé" kerülhetnek a dohányosok. A találkozón egy svéd szakember épp a snüssz terjedésével próbálta bizonyítani, hogy a dohányzás ma már nem egyenlő a cigarettázással, a snüssz fogyasztói pedig nem ártanak másnak, az Európai Unión belül pedig épp Svédországban a legalacsonyabb a dohányzáshoz köthető megbetegedések aránya, beleértve a daganatos, valamint a szív- és érrendszeri betegségeket is.





