Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas
Illustration of virus cells or bacteria molecule under microscope. Abstract 3d illustration corona virus cells.Pathogen respiratory influenza.
Nyitókép: Olena Teslenko/Getty Images

Már itt is vannak az MI-vel tervezett vírusok – ezt kell tudni róluk

A tudósok a bakteriofágoknak kiemelt szerepet szánnak az antibiotikum-rezisztencia elleni védekezésben, a mesterséges intelligencia által generált változatok pedig nagy segítséget jelenthetnek akár a személyre szabott gyógyászatban is.

A Stanford Egyetem munkatársai a mesterséges intelligencia segítségével vírusokat terveztek meg, amelyekből aztán a kutatók funkcionális vírusrészecskéket állítottak elő – írja az IFLScience oldalán megjelent tanulmány alapján a 24.hu.

Mielőtt bárki megijedne, fontos megjegyezni, hogy ezek a mikroorganizmusok úgynevezett bakteriofágok, tehát csak baktériumokat fertőznek meg, emberekre vagy állatokra nem veszélyesek. A kutatók az év elején fejlesztették ki az Evo 2 elnevezésű, második generációs DNS-nyelvimodellt. A chatbotok pedig képesek létrehozni olyan szöveget, amely közel áll az emberi nyelvhez, ugyanis az alapjukat képező nagy nyelvi modelleket hatalmas mennyiségű szöveges adaton tanították be.

Az Evo 2 akár egymillió DNS-bázispár bevitelét is képes feldolgozni.

A szakértők tisztában voltak vele, hogy elméletileg olyan hosszú szekvenciát is megalkothatnak, ami egy teljes genomot tesz ki, de ezt a képességet laboratóriumban eddig nem tesztelték.

Miután a szakértők fággenomok előállítását kérték a modelltől, ellenőrizniük kellett az adatok megbízhatóságát. A szekvenciák átverték azon bioinformatikai eszközöket, amelyek a valódiságot mérik fel, további szűrőkkel pedig a legjobb adatsorokat is azonosították. Ezután a DNS-szálakból kör alakú plazmidokat hoztak létre, majd ezeket E.coli baktériumokkal kombinálták, így hőkezeléssel megkezdődhetett a fehérjék kialakulása, amely elvezethetett a fágok létrejöttéhez. Amennyiben a vírus valóban megszületik, az azt befogadó baktériumnak el kell pusztulnia.

Végül 16 életképes fágot alkotottak meg, amelyek közül több is hatékonyabbnak bizonyult a modellezéshez használt eredeti génállománynál.

A tudósok a bakteriofágoknak kiemelt szerepet szánnak az antibiotikum-rezisztencia elleni védekezésben, az MI által generált változatok pedig nagy segítséget jelenthetnek a személyre szabott gyógyászatban is.

A szkeptikusok szerint azonban a tudomány még nem áll készen a mesterséges intelligencia által tervezett vírusokra. Főleg arra a kérdésre várnak választ, hogy eddig mi akadályozott meg másokat abban, hogy a humán kórokozókról szóló nyílt adatokat felhasználva saját modelleket alkossanak meg.

(Nyitóképünk illusztráció.)

Címlapról ajánljuk
Szakértő: a vasúti katasztrófa lenullázta a kormány választási esélyeit Spanyolországban

Szakértő: a vasúti katasztrófa lenullázta a kormány választási esélyeit Spanyolországban

Háromnapos nemzeti gyász van Spanyolországban a szerda reggeli vasúti kataszrófa miatt. A mentési munkálatok jelenleg is zajlanak, a halálos áldozatok száma: 69, de továbbra is 70 eltűnt személyt keresnek. A szerencsétlenség egy súlyosan feszült országban történt, ahol egy hónap múlva előrehozott választásokat tartanak. Lénárt András Spanyolország szakértőt, a Szegedi Tudományegyetem Hispanisztika Tanszékének docensét kérdezte az InfoRádió a helyzetről.
Fel vagyunk készülve a digitális euró bevezetésére és a tokenizáció elterjedésére?

Fel vagyunk készülve a digitális euró bevezetésére és a tokenizáció elterjedésére?

Az euró bevezetése – a kormány szándékai szerint – elérhető közelségbe került. Jószerint mindenki tisztában van a bevezetéstől várható előnyökkel és hátrányokkal, valamint azzal is, hogy a bevezetéshez milyen feltételeket kell teljesíteni. A bevezetés alapkövetelményei várhatóan 2030-ra megteremthetők, s ha akkor Magyarország belép az Európai árfolyam-mechanizmusba (ERM II), akkor 2032-ben már az euró lehet a törvényes fizetőeszköz. Sok újdonsággal az euró bevezetése a hétköznapi gyakorlatban persze nem fog szolgálni, hiszen a hét szomszédos ország közül négyben már az euró a fizetési eszköz, használata ezért a hazai lakosság számára eléggé megszokott; a hazai vállalatok körében pedig régóta bevett gyakorlat, hogy az irodák és az üzemcsarnokok bérleti díját euróban állapítják meg, a jelentős exportot lebonyolító cégek pedig euróban vezetik a könyveiket és a fő bankszámlájukat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×