Mint kiderült, a törölközők sok mikrobát vesznek fel, amelyek betegségeket is okozhatnak – írja a BBC. A brit médiacég egy tanulmányt is idéz, amely szerint száz megkérdezett harmada csak havonta cseréli a törölközőjét, míg a többségük általában hetente váltja.

Felmerül persze a kérdés, hogy mitől koszolódhatnak el ezek a textíliák, amikor valójában csak a letisztított emberi bőrrel érintkeznek. A helyzet azonban az, hogy éppen az emberi test felszínén található baktériumok piszkolják be a törölközőket. Mi több, a kutatást végző brit tudósok nemcsak a bőrön, hanem még a bélrendszerben előforduló mikrobákat is kimutatták a frottír bolyhai között.

Legalább ezerféle különböző baktériumot, vírust és gombát lehet felfedezni azokon a törölközőkön, amelyeket egy hétig használunk.

Ezek között sok olyan faj található, amely a bőrünkön és a környezetünkben is gyakori. Ilyenek az emberi bélrendszerben előforduló Staphylococcus és az Escherichia coli baktériumfajok, de jelen vannak gyomorfertőzést és hasmenést okozó Salmonella és a Shigella mikróbák is.

A legtöbbjük teljesen ártalmatlan, és legfeljebb csak akkor okoz gondot, ha sebekbe kerül, vagy legyengült immunrendszerű szervezettel érintkezik. Így aztán egészséges ember esetében szinte semmilyen veszélyt nem jelent egy használt törölköző, persze csak ha egyedül ő, és nem másokkal közösen szárítkozott vele.

A bőrünk az emberi test legkülső védelmi vonala, és nagy átlagban jól is teszi a dolgát. Baj csak akkor lehet, ha törölközés közben túl erősen dörzsöljük és ezzel esetleg felsértjük. Viszont ennél nagyobb veszélyt jelenthetnek a kezünkre tapadt mikrobák. Ezért érdemes külön kéztörlőt használni és kerülni, hogy ezzel a szánkat vagy a szemünket is megérintsük – mondta a BBC-nek a bostoni Simmons Egyetem háztartási higiénia központjának tanára. Elizabeth Scott elmondta, hogy nemcsak a gyomorfertőzéseket okozó mikrobák vihetők át könnyen a fürdőszobai textíliákkal, hanem

még a koronavírus is akár 24 órán át életképes maradhat egy kéztörlőn.

De más, súlyos betegséget okozó vírusok, például a majomhimlő kórokozója ugyancsak terjedhet használt törölközővel vagy ágyneművel, ezért ezekkel is óvatosan kell bánni. A tudósok azt is kimutatták, hogy a humán papillomavírus vagy a szemölcsöket okozó verruca szintén terjedhet a más emberekkel közösen használt törölközőkkel.

Nem véletlen, hogy a kórházakban, éttermekben, nyilvános illemhelyeken már többnyire csak egyszer használatos törölközőket vagy elektromos kézszárítókat találunk. Otthon pedig azzal védekezhetünk a leghatásosabban a betegségek ellen, ha gyakran cseréljük a törölközőinket – tanácsolja a Cardiff-i Egyetem gyógyszerészeti és mikrobiológiai professzora. Jean-Yves Maillard azt hangsúlyozta a BBC-nek: "Az otthoni higiénia a megelőzésről szól, és ez jobb, mint a gyógykezelés."

Akkor végül is milyen gyakran érdemes cserélnünk a törölközőnket?

Általánosságban a hetenkénti csere elegendő lehet. De csak akkor, ha nem legyengült immunrendszerű vagy beteg emberekről van szó. Mert akkor – különösen ha hányásos, vagy hasmenéses tünetek is vannak – akár naponta érdemes váltani a törölközőket. Arra szintén ügyelnünk kell, hogy legalább 40-60 fokon, a többi ruhához képest hosszabb programmal és antibakteriális mosószerrel tisztítsuk a fürdőszobai textíliákat. Ennél magasabb hőmérséklet vagy a túl gyakori mosás már megterheli a környezetet, és nem is eredményez arányosan nagyobb védelmet – állítják a kutatók.

Egy Indiában végzett kísérlet arra világított rá, hogy az alacsonyabb hőfokon végzett mosás is lehet igazán hatékony, ha fehérítőt, vagy enzimeket tartalmazó mosószert alkalmazunk. Mindezt tovább lehet fokozni, ha a törülközőket napon szárítjuk meg.

"Mi ezt svájci sajtmodellnek nevezzük"

– mesélte Elizabeth Scott. "A különböző védekező elemeket úgy kell elképzelnünk, mint az egymás mögé helyezett lyukacsos sajtszeleteket. Minél több van belőlük, annál nagyobb az esély arra, hogy elfedik a lyukakat. Vagyis ha több módszert is használunk egyszerre, akkor jelentősen csökkenthetjük a fertőzés veszélyét!"