eur:
402.13
usd:
383.27
bux:
87542.1
2025. február 16. vasárnap Julianna, Lilla
Video wall with small screens digital concept
Nyitókép: Vertigo3d/Getty Images

Szakértő: trendi lett mentális betegnek lenni

TikTok-videók hatására a fiatalok csaknem fele diagnosztizálta magát egy nem létező, kitalált mentális betegséggel. Az NMHH kutatásában részt vevő középiskolások és egyetemisták 43 százaléka jutott arra, hogy ő is a VIDZ nevű betegségben szenved. A kutatók szerint mindez azt erősíti meg, hogy hajlamosak fenntartások nélkül valósként elfogadni az online térben eléjük táruló, bizonytalan eredetű információkat. A részletekről Németh Gábor Sándort, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság online platformok főosztályának jogi szakértőjét kérdezte az InfoRádió.

Egy általános témából indult kutatás; először csak az volt a kutatók ötlete, hogy általában az álhírekre és a fiatal generációkra fókuszáljanak, aztán viszont a módszertani döntés az lett, hogy egy még specifikusabb jelenségre mennek rá, ez pedig az álhírek, illetve az influenszerek hatása a mentális betegségekben vagy az öndiagnózisban.

Mint Németh Gábor Sándor, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság online platformok főosztályának jogi szakértője az InfoRádióban elmondta, ez a jelenség, hogy az emberek az interneten elérhető információk alapján diagnosztizálják magukat, nem új keletű, a hipochondria alapján az a neve a szakirodalomban, hogy cyberhondria.

"A fiatalokat azért vizsgáltuk, mert ők abból a szempontból sérülékenyebbek, hogy mivel jó részük már csak az online világ színfalai között nőtt fel, sokukból hiányzik az a kritikai képesség, hogy utánajárjanak más forrásokból is az információknak, például hogy egy adott betegség tényleg betegség-e, vagy esetleg korábban keressenek fel szakembert ahelyett, hogy rettegve egy kész diagnózissal érkezzenek meg a pszichológushoz" – részletezte Németh Gábor Sándor.

A pszichológusok – a jogi szakértő elmondása szerint – azt tapasztalják, hogy a fiatalok a leggyakrabban azzal érkeznek hozzájuk, ami hasonló az autizmus vagy az ADHD tüneteihez.

"A kutatás arra is kitér, hogy

a fiatal generációk körében trendi, ha valamilyen mentális betegséggel vagy spektrumzavarral rendelkeznek.

A kutatás egy teljesen fals és nem létező mentális betegséget talált ki, amit három színész egy rövid TikTok-videóban osztott meg a kísérleti csoporttal. Ez a VIDZ, a virtuális identitás disszociációs zavar, és fel is sorolták a tüneteit, ez alapján 44 százalék hitte el, hogy ez a betegség létezik, és egy hányaduk magán is azonosította a betegség tüneteit. A VIDZ tünetei szerint akik ebben szenvednek, azok elfelejtik, hogy mit csináltak az offline valóságban, és mit az online térben, hogy fontosabb az online karrierjük vagy előrejutásuk, mint az offline életük. Ezek a jelenségek önmagukban valamennyire léteznek, természetesen nem ilyen kisarkított formában, tehát ilyen szempontból egy picit nyilván becsapós is volt ez a kérdés, de nyilvánvalóan ezek a jelenségek még nem érték el azt a szintet, hogy a pszichológia vagy a pszichiátria egy külön kórképpel jelezze őket" – folytatta Németh Gábor Sándor.

Hogy mennyire riasztó, hogy 44 százalék elhitte ennek a fiktív mentális betegségnek a létezését, arról azt mondta: ha a nagyobb képet nézzük, akkor is riasztó, mert ebből az is következik, hogy ha erre van ekkora hiszékenység, akkor

másfajta álinformációról hasonló vagy akár még nagyobb lehet a hiszékenységi ráta.

A kutatás kitér arra, hogy az információs zuhatagban a fiatalok – akik a TikTok-hírfolyammal akár 3-4 órát eltöltenek – elveszítik azt a képességüket, hogy tudjanak ítélkezni afölött, hogy mi a valós és a valótlan."Nehéz dolguk is van a mesterséges intelligencia világában, ahol már bárki nagyon könnyedén, két perc alatt meghamisíthat egy beszélgetést, egy videót, egy fényképet" – tette hozzá.

Vagyis trenírozni kell a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy a valóságban higgyenek. A kutatás kitér erre is, konkrét szakmai javaslatokat fogalmaz meg a szülők, iskolák részére.

A kutatás elérhető a hatóság honlapján. Ott egészen konkrét tanácsok szerepelnek, hogy például a szülő vagy az iskola mit tehet, hogy ezek a digitális műveltséghez kapcsolódó készségek javuljanak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nagy téli csapás: egy évszaknyi víz hiányzik a talajból, és kártevők pusztítják az erdőket

Nagy téli csapás: egy évszaknyi víz hiányzik a talajból, és kártevők pusztítják az erdőket

Még az erdészeket is meglepte az a jövőkép, melyet a különböző klímaszcenáriók jeleztek előre – mondta az InfoRádióban a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője. Mészáros Péter figyelmeztetett: az aszály és a nem megfelelő mennyiségű téli csapadék miatt a pesti oldalon 2050-re gyakorlatilag megszűnhetnek a zárt erdők, és felnyíló, sztyeppszerű környezet fogadhatja az odalátogatókat.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.02.17. hétfő, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×