Infostart.hu
eur:
384.78
usd:
334.01
bux:
0
2026. április 6. hétfő Bíborka, Vilmos
Nyitókép: Unsplash.com

Petra még mindig tartogat halálos titkokat

Tizenkét csontvázat rejtő kamrára bukkantak, amikor átvilágították a legendás turistalátványosságot Jordániában.

Rejtett sírhelyet tártak fel a St. Andrews-i Egyetem kutatói Jordániában – derül ki az intézmény közleményéből. A felfedezést Petra ősi városában tették, azon belül is a Haszné al-Faraún, vagyis a Fáraó kincstára nevű, sziklába vésett épületben - írja a 24.hu.

A kutatók távérzékelési eszközökkel pásztázták végig az évente több mint egymillió látogatót vonzó látványosságot. Vizsgálataik arra utaló jeleket mutattak, hogy föld alatti kamrák helyezkedhetnek el a kincstárban, ezért ásni kezdtek. Ennek során bukkantak egy ősi sírra, 12 ember csontvázával.

A felfedezés azért különleges, mert kevés korai nabateus temetkezési hely maradt fenn ott. A nabateusok egy ókori, arábiai nép voltak. Ők építették fel Petra városát, amely teljes egészében sziklába vájt épületekből áll.)

Petra annyira lélegzetelállító, hogy a világ hét új csodája közé választották. Ennek a városnak a közepén helyezkedik el a Fáraó kincstára, amelyet nagyjából 2000 évvel ezelőtt kézzel vájtak bele a sivatagi szurdok egyik sziklafalába.

A régészek abban reménykednek, hogy a most megtalált sír, illetve a benne fekvő maradványok és tárgyak segíthetnek megérteni, hogyan jöhetett létre Petra városa, és kik is lehettek pontosan a nabateusok.

Címlapról ajánljuk

Védelmi Tanács: katonai védelem alá helyezik a Török Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszát

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint „terrortámadást készítettek elő a Török Áramlat vezetékkel szemben”. A Védelmi Tanács vasárnapi ülésén Orbán Viktor miniszterelnök elrendelte, hogy a Török Áramlat magyarországi szakaszát katonai védelem alá kell helyezni a szerb határtól a szlovák határig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Az energiapiaci sokk még sokáig velünk maradhat Európában, de a 2022-es válság közelébe sem jutunk el

Az energiapiaci sokk még sokáig velünk maradhat Európában, de a 2022-es válság közelébe sem jutunk el

Európa egy olyan energiasokk szélére sodródott, amely könnyen tovább élhet a közel-keleti fegyveres konfliktus lecsengése után is: a megsérült olaj- és gáz-infrastruktúra hónapokra visszafoghatja a kínálatot, miközben az árak máris meredeken ugrottak. Dan Jørgensen, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa szerint egyetlen hónap alatt 60–70 százalékkal drágult az olaj és a gáz, ami 14 milliárd euróval terhelte az EU fosszilis importszámláját, és ezzel nem átmeneti kilengést, hanem elhúzódó költségterhet vetít előre. A 2022-es inflációs robbanás egyelőre úgy tűnik, nem ismétlődik meg, de a költségoldali nyomás már megérkezett a vállalatokhoz, és az euróövezeten belül egyre látványosabban széttart, hol mennyire fáj a drágulás. Brüsszel ezért óvatosabb válságkezelésre készül: szűkebbre szabott, célzottabb segítséggel és olyan szerkezeti lépésekkel, amelyek nem az árakat fojtják le drágán, hanem a fosszilis kitettséget faragják kisebbre. Az agyon szidott zöldfordulat már most sokat segít a kontinensen.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×