Kaliforniai tudósok újabb, jelentős lépést tettek afelé, hogy az emberiségnek tiszta energiaforrást találjanak, amely ráadásul szinte kimeríthetetlen. A Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumban (LLNL) működő National Ignition Facility kutatóinak a világon először sikerült olyan atommagfúziót előidézniük, amely több energiát bocsátott ki, mint amennyit felhasznált - adta hírül a CNN.

Mi több, ezt 2023-ban már háromszor sikerült megismételniük. Az amerikai hírtelevízió emlékeztet rá, hogy a tudósok évtizedek óta próbálják leutánozni azt a folyamatot, amely a Napban megy végbe. Persze szigorúan szabályozott formában, hiszen a fúziós energia robbanásszerű felszabadítása már nem okoz gondot, de azt úgy hívják: hidrogénbomba.

A kaliforniai kutatók igazi eredménye az, hogy sikerült több energiát nyerniük egy irányított magfúzió révén, mint amennyit a folyamat létrehozásához felhasználtak.

A következő feladat az lesz, hogy ezt bármikor megismételhetővé tegyék.

A fúzió során két atommagot olyan energiával préselnek egymáshoz, hogy végül összeolvadnak és egy új, nehezebb magot hoznak létre, miközben sokkal nagyobb energia szabadul fel, mint például az atommagok hasadásakor. Ráadásul a folyamatban nem keletkezik semmiféle radioaktív hulladék vagy szennyeződés, ezért nevezik tiszta energiaforrásnak. A Napban és a többi csillagban a fúzió két hidrogénatom között történik, amelyekből héliumatom lesz.

Brian Appelbe, a londoni Imperial College Inerciális Fúziós Tanulmányok Központjának kutatója szerint a kaliforniai kutatók módszere azt igazolja, hogy olyan útra leltek, amely elvezethet a gyakorlatban is használható fúziós reaktorok létrehozásához. Márpedig ha ilyen módon juthatna az emberiség energiához, akkor a fosszilis tüzelőanyagok égetése miatt kialakuló éghajlatváltozás is megállítható lenne. Mivel pedig a hidrogén a világegyetemben a leggyakrabban előforduló elem, szinte kimeríthetetlen ez az energiaforrás.

A tudósok sokféleképpen próbálkoztak eddig az atommagok egyesítésével.

Az LLNL kaliforniai kutatói most mintegy 200 lézerrel lőttek egy aranyhengerbe zárt, borsszem nagyságú gyémántkapszulát, amelynek belsejébe hidrogénatomokat zártak. A lézernyalábokkal annyira fel tudták hevíteni a kapszulát, hogy a belsejében létrejött az atommagok egyesülése. Ami pedig a legfontosabb: az egész folyamat több energiát termelt, mint amennyi a létrehozásához kellett.

Bár egyelőre még nem beszélhetünk túl sokról, hiszen a 2022 decemberi legelső kísérlet idején körülbelül 2 megajoule befektetésével csupán 3,15 megajoule szabadult fel, ami úgy 10 vízforraló működéséhez lett volna elég. Aztán 2023 júliusban már ugyanekkora energia bevitelével 3,88 megajoule-t sikerült felszabadítani. További siker, hogy az egész kísérletet októberben még kétszer meg tudták ismételni, ugyancsak pozitív energiamérleggel.

Persze még nagyon hosszú út vezet addig, hogy fúziós erőművek állítsák elő az emberiség számára szükséges villamos- és hőenergiát, de az eredmények több mint ígéretesek. Nem véletlen, hogy a dubai COP28 klímacsúcson John Kerry amerikai megbízott bejelentette: 30-nál is több ország részvételével új, nemzetközi kutatási program indul, amelynek célja a fúziós energiatermelés megteremtése.

„A magfúzió forradalmasíthatja a világ energiaellátását, méghozzá bármiféle káros anyag kibocsátása nélkül, bőséges és tiszta forrást biztosítva az emberiségnek"

- nyilatkozta a CNN-nek John Kerry. Washington annyira komolyan gondolja a dolgot, hogy az amerikai Energiaügyi Minisztérium 42 millió dollárt különített el egy olyan központ létrehozására, amely összefogja a fúziós energiával foglalkozó egyetemek és intézmények kutatásait.

„A fúziós energia hasznosítása a 21. század egyik legnagyobb tudományos és technológiai kihívása” – nyilatkozta Jennifer Granholm, az Egyesült Államok energiaügyi minisztere. „Most már biztosak lehetünk abban, hogy a magfúzió nemcsak lehetséges, hanem a gyakorlatban is működő energiaforrás” – emelte ki.