Az akadémia közleménye szerint a díjazottak – akik mindhárman az Egyesült Államokban dolgoznak – a nanotechnológia egy fontos magját vetették el. A kvantumpöttyök (vagy kvantumpontok) ma már megtalálhatók tévékészülékekben és LED-lámpákban, de segítik a sebészek munkáját is.

A kitüntetettek 11 millió svéd koronán (368 millió forintnyi összegen) osztoznak egyenlő arányban. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.

A kémiai Nobel-díjat 1901 óta most 115. alkalommal ítélték oda, nyolc alkalommal (1916, 1917, 1919, 1924, 1933, 1940, 1941 és 1942) nem osztották ki. Eddig 194 díjat ítéltek oda, de a díjazottak száma csak 192, mert az angol Frederick Sanger (1958, 1980) és az amerikai Karl Barry Sharpless (2001, 2022) kétszer is megkapta a kitüntetést. Az elismerésben 63 alkalommal részesült egy, 25 alkalommal kettő és 27 alkalommal három tudós.

A kémiai Nobel-díjat legfiatalabban 1935-ben az akkor 35 éves francia Frédéric Joliot-Curie, legidősebben, 97 évesen pedig 2019-ben az amerikai John B. Goodenough nyerte el, aki valamennyi Nobel-díjas között korrekorder.

A kitüntetettek között nyolc nő van: a lengyel-francia Marie Curie 1911-ben, lánya, Irene Joliot-Curie 1935-ben, a brit Dorothy Crowfoot Hodgkin 1964-ben, az izraeli Ada Jonat 2009-ben, az amerikai Frances H. Arnold 2018-ban, a francia Emmanuelle Charpentier és az amerikai Jennifer A. Doudna 2020-ban (ekkor első alkalommal osztoztak kizárólag nők egy tudományos Nobel-díjon), 2022-ben pedig az amerikai Carolyn Ruth Bertozzi nyerte el az elismerést. Marie Curie 1903-ban (férjével, Pierre Curie-vel megosztva) a fizikai Nobel-díjat is megkapta, így ő az egyetlen kétszeres Nobel-díjas nő és az összes kitüntetettet tekintve is az egyetlen, aki két külön tudományágban is kiérdemelte az elismerést. Az egyetlen kémiai Nobel-díjas házaspár is a Curie családból került ki, Irene és férje, Frédéric Joliot-Curie 1935-ben együtt kapták meg az elismerést. Az 1954-ben kitüntetett amerikai Linus Paulingot 1962-ben a Nobel-békedíjjal is elismerték, ő az egyetlen Nobel-díjas, aki mindkét kitüntetését egyedül kapta.

A neki megítélt kémiai Nobel-díjat két tudós nem vehette át: Adolf Hitler parancsára 1938-ban Richard Kuhn, majd 1939-ben Adolf Butenandt kényszerült a kitüntetés visszautasítására. A második világháború után már csak a díjjal járó érmet és diplomát vehették át, a pénzösszeget – az alapító Alfred Nobel rendelkezései miatt – már nem kapták meg.

Magyar származású tudósok közül eddig öten kaptak kémiai Nobel-díjat.

Az 1925. évit a Németországban élt Zsigmondy Richárd vehette át "a kolloid oldatok heterogén természetének magyarázatáért és a kutatásai közben alkalmazott módszerekért, amelyek a modern kolloidkémiában alapvető jelentőségűek". Az 1943. évit a Dániában és Svédországban élt Hevesy György kapta "a kémiai folyamatok kutatása során az izotópok indikátorként való alkalmazásáért". 1986-ban a Kanadában élő Polányi János megosztva kapta a díjat "a kémiai reakciók folyamatának jobb megértését szolgáló kutatásaiért, reakciódinamikai felismeréseiért". 1994-ben az Egyesült Államokban élő Oláh Györgynek "a pozitív töltésű szénhidrogének tanulmányozása terén elért eredményeiért" ítélték oda, míg 2004-ben az Izraelben élő Avram Hershko (Herskó Ferenc) "az ubikvitin-közvetítette fehérjebontás felfedezéséért" megosztva kapta meg a kémiai Nobel-díjat.

Az elmúlt évtized kémiai Nobel-díjasai:

• 2013 - Az osztrák-amerikai Martin Karplus, az amerikai-brit-izraeli Michael Levitt és az izraeli-amerikai Arieh Warshel a komplex kémiai rendszerek modellezéséért.
• 2014 - Az amerikai Eric Betzig és William E. Moerner, valamint a német Stefan W. Hell a nanoszkópiáért.
• 2015 - A svéd Tomas Lindahl, az amerikai Paul Modrich és a török-amerikai Aziz Sancar a DNS-javítás mechanizmusvizsgálataiért.
• 2016 - A francia Jean-Pierre Sauvage, a brit J. Fraser Stoddart és a holland Bernard L. Feringa a molekuláris gépek kutatásáért, olyan kontrollálható mozgású molekulák kifejlesztéséért, amelyek energia segítségével tudják végrehajtani feladataikat.
• 2017 - A svájci Jacques Dubochet, a német-amerikai Joachim Frank és a brit Richard Henderson a biomolekuláris kutatásokban alkalmazott krio-elektronmikrószkópia megalkotásáért.
• 2018 - Az amerikai Frances H. Arnold és George P. Smith, valamint a brit Sir Gregory P. Winter a fehérjék kutatásában elért eredményeikért.
• 2019 - Az amerikai John B. Goodenough, a brit-amerikai M. Stanley Whittingham és a japán Josino Akira a lítiumion-akkumulátor kifejlesztéséért.
• 2020 - A francia Emmanuelle Charpentier és az amerikai Jennifer A. Doudna a DNS célzott, rendkívül pontos szerkesztését lehetővé tévő CRISPR/Cas9 "genetikai olló" kifejlesztéséért.
• 2021 - A német Benjamin List és a brit-amerikai David MacMillan az aszimmetrikus organokatalízis kifejlesztéséért.
• 2022 - Az amerikai Carolyn R. Bertozzi, a dán Morten Meldal és az amerikai K. Barry Sharpless a gyógyszerfejlesztés új kémiai módszereinek kidolgozásáért.