Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 13. szombat Luca, Otília
Az amerikai Országos Repülésügyi és Űrkutatási Hivatal, a NASA által 2019. február 3-án közreadott dátummegjelölés nélküli légi felvétel az antarktiszi Thwaites-gleccserről.  Amerikai kutatók a föld egyik legnagyobb gleccsere alatt egy megdöbbentően nagy, mintegy tíz kilométer hosszú, négy kilométer széles és 350 méter mély üreget fedeztek fel, amely az elmúlt három évben keletkezhetett; a beszivárgó sós tengervíz olvaszthatta ki. A kutatók számításai szerint 14 milliárd tonnányi jég olvadt el itt észrevétlenül.
Nyitókép: MTI/EPA/NASA/OIB/Eremy Harbeck

Bármit is teszünk, a világ gleccsereinek fele mindenképp elveszett

A világ 215 ezer gleccsere jóval több jeget fog veszteni, ezáltal magasabbra növeli a tengerek szintjét, mint ahogyan azt a jelenlegi előrejelzések sugallják.

Műholdas adatok felhasználásával készített modellezés alapján kutatók szerint akkor is elveszíthetjük akár a gleccserek felét az évszázad végére, ha a legambiciózusabb klímacéloknak sikerül megfelelni.

A gleccserek kétmilliárd ember ivóvízzel való ellátásában játszanak nagy szerepet: havazásban nőnek, felmelegedés idején pedig olvadni kezdenek. A gleccserek játsszák a legnagyobb szerepet a tengerszint emelkedésében is, amely partvidéken élő emberek milliárdjainak otthonát veszélyezteti – írja a CNN.

Négy szcenáriót modelleztek a kutatók

A jégfolyók némelyike több százezer éves, de a klímaváltozással szemben nagyon sérülékeny: eddig kihívást jelentett megérteni, hogyan reagálnak a gleccserek a felmelegedésre. Általában csak helyi adatok állnak rendelkezésre viselkedésükkel kapcsolatosan David Rounce, a Science-ben megjelent friss kutatás vezető szerzője szerint.

A Carnegie Mellon Egyetem gleccserkutatója szerint az elmúlt évek forradalmi újítása a gleccserek műholdas feltérképezése, melynek segítségével minden egyes gleccsert fel tudnak mérni. A friss adatok segítségével

mind a 215 ezer gleccser jövőjével kapcsolatosan végeztek számításokat,

négy szcenáriót figyelembe véve. Becslésük azt mutatja meg, mi történhet a gleccserekkel másfél, két-, három- és négyfokos felmelegedés esetén.

Legrosszabb esetben, négyfokos felmelegedésnél a gleccserek jégtömegének 41 százaléka olvad fel a 2015-ös állapothoz képest, de ha sikerül tartani a másfél fokos célt, akkor is elveszítjük tömegük 26 százalékát. Jelenleg azonban nem tesz meg mindent az emberiség annak érdekében, hogy ilyen szinten tudja tartani a felmelegedést. Ha a gleccserek számát vesszük figyelembe, előrejelzésük szerint még

a legkisebb felmelegedés mellett is eltűnik azok fele.

Az ENSZ jelenlegi becslése szerint 2,1-2,9 fokos felmelegedés következhet be a jelenlegi klímacélok tartása mellett 2100-ra, ezzel pedig Közép-Európa, Nyugat-Kanada, Amerika és Új-Zéland szinte minden gleccserét elveszíti.

Az olvadás eredménye a tengerek szintjének emelkedésében mutatkozik meg. Másfél fokos felmelegedés esetén 9 centivel,

négy fokos felmelegedés esetén viszont 15,4 centivel nőhet a tengerek vízszintje.

A kutatók kiemelték: ha a gleccsereket nem is menthetjük meg, bármilyen kis eredmény, melyet elérünk a felmelegedés csökkentésével, nagy jelentőségű lehet.

Címlapról ajánljuk
Amikor a politikai ígéretből adminisztratív rémálom lesz
Vagyonadó

Amikor a politikai ígéretből adminisztratív rémálom lesz

A vagyonadó mindig jól mutat a kampányplakáton: egyszerű üzenet, könnyű célpont, morális fölény. Csakhogy ahol valóban nekifutottak a bevezetésének, ott az állam rendre összeomlott a mérés, az értékelés és a jogi megfelelés terhei alatt. Franciaország, Németország, India és Argentína példája ugyanazt mutatja: a vagyonadó technikailag szinte megvalósíthatatlan. A politikai szlogen így tehát marad, maga az adó viszont többnyire elbukik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
BUX indexbe vágyik az MBH: ekkora forgalmat várnak a másodlagos nyilvános részvényértékesítéstől

BUX indexbe vágyik az MBH: ekkora forgalmat várnak a másodlagos nyilvános részvényértékesítéstől

Az MBH Bank másodlagos nyilvános részvényértékesítéssel kívánja tovább erősíteni tőzsdei pozícióját, szándékai szerint rövidtávon a BUX index meghatározó szereplőjévé válna. A cél, hogy intézményi- és lakossági befektetők számára egyaránt vonzó alternatívát kínáljanak, mind a várható osztalékhozam, mind az árfolyamnyereség szempontjából. Az értékesítés nagy sikerrel zajlott: a jelentős érdeklődés miatt a lakossági részvényigénylési időszakot 3 nappal a meghirdetett határidő előtt le is kellett állítania a banknak, december 12-e délig pedig az intézményi befektetők ajánlatait várta bank. A Portfolio Krizsanovich Pétert, az MBH Bank Stratégiáért és Pénzügyekért felelős vezérigazgató-helyettesét kérdezte a papírok várható likviditásáról, a tőkearányos megtérülés javítására vonatkozó ambiciózus célokról, illetve arról, hogy milyen következményeket von maga után a bankadó növelése.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×