Infostart.hu
eur:
382.08
usd:
327.81
bux:
0
2025. december 8. hétfő Mária
Nyitókép: Pexels.com

Mérgező lehet az ólomsöréttel elejtett fácánok húsa

Tudtuk nélkül is mérgező ólmot vehetnek magukhoz azok, akik ólomsöréttel elejtett fácánok húsát fogyasztják - figyelmeztettek brit kutatók.

A Cambridge-i Egyetem kutatói farmon tenyésztett, ólomsöréttel elejtett és üzletben kapható fácánok húsát vizsgálták, és nyolc vizsgált állat mindegyikében találtak apró ólomtöredékeket, a nyolcból hétben egész söréteket is.

A vadhússal az emberi szervezetbe kerülő ólomdarabkák olyan kicsik, hogy azok szabad szemmel vagy tapintással nem észlelhetők.

A fácánokat CT-vel világították át, hogy a legapróbb darabokat is megtalálják, és megállapíthassák pontos méretüket és súlyukat.

Fácánonként átlagosan 3,5 ólomsörétet és 39 darab, 1 milliméteresnél kisebb ólomszilánkot találtak,

a legkisebb mindössze 0,07 milliméteres volt. Az ólomrészecskék széles körben szétszóródtak a madár szöveteiben, miközben egyes töredékek 50 milliméternél is távolabb voltak a hozzá legközelebbi söréttől – olvasható a kutatásban, amelyet a PLOS (Public Library of Science) tudományos fórumon publikáltak hétfőn.

Egy-egy két-három főnek elegendő fácán alkalmankénti elfogyasztása nem ad okot az aggodalomra, ám csak az Egyesült Királyságban évente 11 ezer tonna szárnyas vadat, többségében fácánhúst fogyasztanak el, és az emberi fogyasztásra szánt fácánokat csaknem kivétel nélkül ólmos söréttel ejtik el az országban – mutat rá a Rhys Green professzor vezette kutatás.

Az ólom mérgező, az emberi szervezetben felszívódva hosszabb távon káros hatással lehet az egészségre, és nincs olyan küszöbérték, amely alatt a fogyasztását biztonságosnak tekintenék.

A friss brit kutatás szerint az EU-ban és az Egyesült Királyságban ötmillió ember fogyaszt vadhúst heti rendszerességgel.

Sem az Egyesült Királyságban, sem az Európai Unióban nincs olyan jogszabály, amely határértéket állapítana meg a vadhús esetleges ólomtartalmát illetően. Az illetékes hatóságok mindkét régióban tervet készítenek elő az ólom vadászati célú használatának betiltására.

Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) szerint az EU-ban évente 44 ezer tonna ólom kerül a környezetbe a sportlövészet, a vadászat és a halászat révén.

A Cambridge-i Egyetem egy másik, márciusban publikált tanulmánya szerint

Európában 55 ezerrel kevesebb ragadozómadár él a vadászok lőszereiben lévő ólom miatt, amely megmérgezi táplálékukat, a zsákmányállatokat.

A kutatók 13 európai országban, köztük Magyarországon holtan vagy haldokolva talált 3000 ragadozómadár májában vizsgálták az ólomkoncentrációt, ennek alapján becsülték meg az ólom okozta veszteségeket.

Címlapról ajánljuk

Szakértő az autós szigorításokról: a kényszerítő eszközök alkalmazását nem lehet kifogásolni, ha nem lépik túl a határokat

Az államtitkár szerint a közúti közlekedési törvény módosításával egyszerűbbé válik a közlekedést zavaró és a biztonságot veszélyeztető járművek elszállíttatása, továbbá jóval hatékonyabbá válhat a közúti ellenőrzés is. A Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottságának elnöke az InfoRádióban elmondta: a kényszerítés módja és szigorúsága leginkább attól függhet majd, hogy az adott személy mennyire áll ellen a rendőri intézkedésnek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Hídemberekkel segítenék, hogy a hazai innováció a magyar gazdaságot erősítse

Hídemberekkel segítenék, hogy a hazai innováció a magyar gazdaságot erősítse

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) felmérése szerint a szellemitulajdon-védelemmel rendelkező európai vállalatok jelentős versenyelőnyt élveznek az erről nem gondoskodó versenytársaikkal szemben: átlagosan 23,8%-kal magasabb bevételt termelnek, illetve 22%-kal magasabb béreket is fizetnek. De hogy állnak ebben a versenyben a magyar vállalkozások, hol áll Magyarország az innovációs rangsorban? Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke szerint vannak területek, amelyeken az ország különösen jól teljesít – például a high-tech iparágak, orvostechnológiai vagy a gyógyszeripari fejlesztések – ugyanakkor még nem alakult ki annak a gyakorlata, hogy az egyetemi kutatók munkájuk eredményét a piacon próbálják meg hasznosítani. Ezért a hivatal létrehozta a "szabadalmi gyorsítósáv" szolgáltatását, amelynek segítségével 2 hónap alatt információt lehet kapni egy megoldás szabadalmazhatóságáról, 2026 szeptemberétől pedig szellemitulajdon-menedzsment mesterszak indul a Corvinuson, ahonnan olyan szakemberek kerülhetnek ki, akik segíthetnek a piaci szereplőknek gazdasági értéket teremteni az innováció jogi védelméből fakadó előnyökből.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×