A Zürichi Egyetem, az új-zélandi Massey és Canterbury Egyetemek, valamint az ausztráliai Finders Egyetem által készített tanulmány kimutatta, hogy az óceánok felmelegedésével párhuzamosan a bálnapopulációk délebbre vonulnak.

A tanulmány szerint a kék- és az ámbráscetek élőhelye a legrosszabb esetben 61 százalékkal, de minimum 42 százalékkal csökkenhet, mindez elsősorban Új-Zéland északi vizeit érintheti. Katharina Peters, a Zürichi Egyetem kutatási igazgatója úgy véli, még a legjobb esettel számolva is drámaian megváltozhat az új-zélandi kék- és ámbráscetek élőhelye.

A tanulmány szerint az olyan szigetországok, mint Új-Zéland, különösen érzékenyek az éghajlatváltozásra. Példaként említik, hogy a gímszarvasbálnák Új-Zélandon turisztikai vonzerőt jelentenek, így gazdasági tényezővé váltak. A tanulmány arra figyelmeztet, hogy a bálnafigyelő túrák megszűnnének, ha kevesebb tengeri emlőst lehetne szemügyre venni.

A gazdasági hatások mellett a nagy bálnák elvándorlásának ökológiai hatása is jelentős - mutat rá a tanulmány, ugyanis a bálnák fontos szerepet játszanak a táplálékláncban. A kék- és ámbráscet élőhelyének az Antarktisz felé történő eltolódása így felboríthatja az ökológiai egyensúlyt az Új-Zéland körüli vizekben.

A tanulmány szerint Új-Zéland Déli-szigetének környéke szolgálhat menedékül a két faj számára, amelyek védelme érdekében fontos a védett területek létrehozása, valamint a kőolaj- és földgáz-kitermelés szabályozása.

Az ámbráscet (Physeter macrocephalus) minden óceánban megtalálható, és elsősorban mélytengeri tintahalakkal táplálkozik. A nagy bikák több mint 20 méter hosszúra nőnek és több mint 50 tonnát nyomnak, a nőstények sokkal kisebbek.

A kék bálna (Balaenoptera musculus) az egyik legnagyobb állat a Földön, hossza elérheti a 33 métert, súlya pedig a 200 tonnát. Az állat átlagosan 26 méter hosszúra nő, a déli féltekén élő rokonai pedig is nagyobbak. A kék bálna az ámbráscethez hasonlóan minden óceánban megtalálható, ennél a populációnál azonban a nőstények nagyobbak, mint a hímek.