A Föld északi féltekéjének nagy részén, de különösen Európában az idei nyár az átlagnál jóval melegebb és aszályosabb. A kontinens több mint kétharmadán a sokéves átlaghoz képest jóval kevesebb csapadék esett az elmúlt három hónapban, emellett extrém hőhullámok is sújtják Európát.

A szárazság okairól és követkeményeiről, valamint a megoldási lehetőségekről Kovács Erik, a Klímpolitikai Intézet szenior kutatója beszélt az InfoRádióban.

A szárazság öt oka

A Csendes-óceán középső és keleti medencéjében 2020 óta La Niña-jelenség zajlik, ami azt jelenti, hogy az óceán hőmérséklete a szokottnál négy-öt fokkal hűvösebb, és kevesebb víz párolog a trópusokba. A gond az, hogy ez már hosszú ideje, mintegy 2,5 éve tart.

A rendszer megértéséhez tudni kell, hogy a mérsékelt éghajlati öv légköréből mindig több csapadék hullik ki, mint ami visszapárolog. Ezt úgy egyenlíti ki a nyugati szelek régiója (tehát a mérsékelt éghajlati öv), hogy a trópusokról átcsatornáz magához nedvességet – telített vízgőzt – különböző "szállítószalagokon" keresztül, kiegészítve a hiányát. Így a trópusoknak köszönhetően a ciklonok nálunk is ki tudnak alakulni és van csapadék. Vagyis csak lenne, mert ez most nem jön, ugyanis kevesebb vízgőz párolog az óceánokból a trópusokba. Ami pedig érkezik, az a különböző "szállítószalagokon" kiszárad. Az egyik ilyen útvonal például a Szahara, aminek erős anticiklon hatása jelentős mértékben szárít. "A fizika törvényei szerint a telítetlen vízgőznek telítetté kell válnia a csapadékhoz, de ez így nem éri el azt a szintet" – fogalmazott Kovács Erik.

A másik probléma is ebből ered:

az érkező vízgőz telítetlen állapotú, ami nagyon erőteljes üvegházhatású gáz, így az elkezdődött felmelegedést tovább gerjeszti.

Márpedig minél magasabb a hőmérséklet, annál több vízgőz kell a csapadék kialakulásához. Miután azonban a szint a telítettséget nem éri el, nem jön létre a felhőképződés és így a csapadékképződés is elmarad.

A harmadik ok a ciklonok északra húzódása. "Jelenleg nagyon erőteljes blokkoló anticiklonok alakítják az időjárást, amire jellemző a felhőoszlató száraz időjárás, nyáron a hőség" – mondta a kutató. A legutóbbi anticiklonnak még a mérete is nagyobb volt, mint átlagosan szokott lenni, így ez most önmagában meghatározta a kontinens nagy részének időjárását.

A negyedik ok a nálunk már két és fél éve tartó száraz időszak, ami miatt a talajból nem érkezik elég nedvesség a növényeken keresztül a légkörbe.

Az ötödik a sajátos helyi problémák, például az Alföld aszályra hajlamos tulajdonsága.

Korábban is volt tehát szárazság, de ez a mostani "extrém aszály" a globális, a regionális és a lokális okok következményeként alakult ki.

A jövő időjárása és éghajlata

Az emberi egészség nehezen viseli a hőséget, de talán még ennél is nagyobb baj, hogy a mezőgazdasági termés veszélyben van. A folyók csökkenő vízszintje miatt az erőművek is kihívásokkal küszködnek, holott energiára igenis szükség van. Felmerül tehát a kérdés, hogy mindez meddig tart és mit lehet tenni ellene?

A kutató szerint az időjárást nézve – vagyis rövid távot, néhány hónapra előre tekintve – a nyári félév végén a lehűlő levegőben nagyobb eséllyel indul majd meg csapadékképződés (alacsonyabb hőmérsékleten kevesebb vízgőz is elég a csapadék létrehozásához).

"Reméljük, ez kiegészül majd a téli félévben, és áttérhetünk egy nedvesebb időszakra.

Bízom benne, hogy a száraz időszak nem fog állandósulni, és ez nem egy globális cirkulációs átalakulás lesz"

– mondta.

Az éghajlatot tekintve – vagyis hosszú távon – a klímaváltozás következtében fokozódni fognak az ilyen jelenségek a jövőben. Egyrészről jelentősen emelkedni fog a hőmérséklet, a Kárpát-medencében pedig nyaranta jelentősen csökkenni fog a lehullott csapadék mennyisége, és a hőmérséklet-emelkedéssel párosulva az erőteljes hőhullámos időszakok is nőni fognak. A kutató hozzátette: mindez komoly mezőgazdasági és vízellátási problémákat fog majd okozni a jövőben a Kárpát-medencében.

A szárazság mellett a lehullott csapadék intenzitása is növekedni fog. Ezáltal gyakrabban,

hirtelen, néhány óra alatt nagy mennyiségű csapadék fog lehullani, ami különösen a Dunántúl, illetve az Északi-középhegység területén okozhat villámárvizeket.

A kutató szerint az agrárium és az önkormányzat feladata lesz a lehulló, jelenleg kilencven százalékban kárba vesző csapadék tározóba vezetése, és a száraz időszakokra való felkészülés.

Kovács Erik szerint a kílmaváltozás miatt a belvíz, az árvíz és az aszály szélsőséges váltakozásai még intenzívebbek lesznek jövőben. Az agrárminiszter és a miniszterelnök is alátámasztotta: a jövőben ezek az egyik legnagyobb kihívásai az országnak. A szakember megjegyezte, a megoldásra már láthatunk törekvést a kormány részéről.

A klímamodellek alapján az októbertől áprilisig tartó időszakban jelentősen nőni fog a lehullott csapadék mennyisége, tehát a téli csapadékot is be kell tárazni a nyárra.

Hol és hogyan lehet tárolni a csapadékvizet?

Több településen is látható az a módszer, amely során két tározót építenek, és az egyiket az egyik, a másikat a másik évben használják. Amikor hirtelen nagy mennyiségű csapadék vagy belvíz van, a tározóba vezetik be a vizet, ami felgyülemlik a száraz időszakokra – magyarázta a kutató.

Kovács Erik hangsúlyozta:

fontos a csatornák létrehozása, az öntözés megoldása, melybe rengeteg pénzt kell fektetnie a mezőgazdaságban résztvevőknek.

A kutató szerint a mezőgazdasági területeink nagy része kitett az időjárás szélsőségeinek, ezért a jövőben végre kell hajtani az eddig elmaradt fejlesztéseket.

Kiemelte még a Velencei-tó környékének problémáját, amelyről sokan hallottak legalább annyit, hogy most nagyon alacsony a vízszint. Bár az tavat ellátó vízfolyáson tároló van, onnan nem lehet most a vizet a tóba engedni, mert bár akkor 40 centivel magasabb lenne a vízállás, a környék kifogyna az ivóvízből.

"Egyetlen lehetőségünk van. Mivel a hozzánk befolyó víz nagy része a határainkon túlról vagy a légkörből származik, annak egy részét meg kell kötni, és bent kell tartani az országban" – jelentette ki Kovács Erik.